Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 26. szám

26. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 651 nak; jogaikat csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a részvényeseket terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek. (2) Ha névre szóló részvény van közös tulajdonban, a közös képviselő nevét is be kell jegyezni a részvénykönyvbe. 2. Cím A részvénytársaság alapítása 250. § A részvénytársaság alapítója az alapítási tervezet kibocsátója. Részvénytársaságnak egy alapítója is lehet. 251. § (1) A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb tízmillió forintnál. (2) A pénzbeli hozzájárulás összege alapításkor nem lehet kevesebb az alaptőke harminc százalékánál és ötmillió forintnál. Részvényjegyzés 252. § (1) A részvénytársaság alaptőkéje biztosításának módja a részvényjegyzés. (2) A részvényjegyzés alapja az alapítási tervezet. Az alapítási tervezet eredeti példányát közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és az arról készített másolatokat közjegyzővel kell hitelesíttetni. (3) Az alapítási tervezetben ismertetni kell: a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét, tevékenységi körét, időtartamát; b) az alaptőke tervezett nagyságát; c) a részvények számát és névértékét, illetve kibocsátási értékét; különböző részvényfajták kibocsátása esetén azok megnevezését és az azokhoz kapcsolódó jogokat; d) a részvényjegyzés helyét, kezdő és zárónapját; e) az alapítókat megillető előnyöket, így különösen azt a jogot, hogy az első három évre ők jelöljék ki az igazgatóság tagjait; /> a nem pénzbeli hozzájárulás tárgyát, értékét, az ellenében adandó részvények számát, a hozzájárulást szolgáltató nevét (cégét), lakóhélyét (székhelyét) és az előzetes értékeléstvégző könyvvizsgáló nevét (cégét); g) a túljegyzés esetén követendő eljárást; h) az alakuló közgyűlés összehívásának módját. 253. § (1) Az alapítók írásbeli nyilatkozatban kötelesek megjelölni azokat azadatokat, amelyek alapján a nem pénzbeli hozzájárulás értékét megállapították. (2) Az alapítási tervezetben a nem pénzbeli hozzájárulás értéke legfeljebb a könyvvizsgáló által előzetesen megállapított értéken vehető figyelembe. 254. § (1) A részvényjegyzés a jegyzési ív aláírásával történik. Részvényt személyesen vagy képviselő útján lehet jegyezni. (2) A részvényjegyző—kivéve azt, aki nem pénzbeli hozzájárulást szolgáltat — köteles az általa jegyzett összeg legalább tíz százalékát az alapítók által megjelölt bankszámlára a jegyzéssel egyidejűleg befizetni. 255. § (1) Ha több részvényt jegyeztek, mint amennyit a részvénytársaság az alapítási tervezet szerint kibocsát (túljegyzés), azt az alapítók visszautasíthatják. Ha ez nem történt meg, a többlet elfogadásáról vagy visszautasításáról az alaptőke végleges megállapítása során az alkuló közgyűlés dönt. (2) Állami költségvetési szerv vagy pénzintézet által eszközölt részvényjegyzés nem utasítható vissza. (3) Ha az alapítók vagy az alakuló közgyűlés a túljegyzést visszautasította, a többletet a visszautasítást követő tizenöt napon belül a részvényjegyzőknek levonás nélkül vissza kell fizetni. E kötelezettség teljesítéséért azalapítók egyetemlegesen felelnek. 256. § (1) Az alapítás meghiúsult, ha a részvénytársaság teljes tervezett alaptőkéjének megfelelő összegű részvényt a részvényjegyzésre megállapítottzárónapig nem jegyeztek. v (2) Az alapi tás meghiúsulása esetén a részvényj egyzők ál tal befizetett összeget részükre tizenöt napon belül, levonás nélkül vissza kell fizetni. E kötelezettség teljesítéséért az alapítók egyetemlegesen felelnek. Alakuló közgyűlés 257. § (1) Az alapítók az eredményes részvényjegyzés zá rónapjától számított hatvan napon belül kötelese összehívni az alakuló közgyűlést. (2) Ha az alapítók elmulasztják az alakuló közgyűlésnek az (1) bekezdésben előírt időn belül való összehívását, a részvényjegyzők mentesülnek kötelezettségeik alól, és az általuk befizetett összeget visszakövetelhetik. A levonás