Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 26. szám

26. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 649 (2) A részvények azonos tagsági jogokat biztosítanak. Törvény vagy felhatalmazása alapján az alapszabály eltérő tagsági jogokat biztosító részvények kibocsátását is elrendelheti. (3) Azonos jogokat biztosító részvények egy részvényfajtát (242—245. §) alkotnak. A részvényfajtához fűződő jogokat, valamint az egyes részvényfajtán belül kibocsátásra kerülő részvények számát és névértékét az alapszabályban kell megállapítani. Egy részvényfajtához tartozó részvények azonos névértékűek. 235. § (1) A részvény névértéke legalább tízezer forint vagy ennek tízezerrel maradék nélkül osztható többszöröse. (2) Arészvények névértéken aluli kibocsátása semmis; az ebből eredő károkért a kibocsátók egyetemlegesen felelnek. (3) Az összes részvény névértékének összege a részvénytársaság alaptőkéje. 236. § A részvényt az értékpapírokra vonatkozó előírásokbetartásávalnyomdai úton kellelőállítani. Eztaszabályt a részvényutalványra és az ideiglenes részvényre is alkalmazni kell. 237. § A részvényen legalább a következőket kell feltüntetni: a) a részvénytársaság cégnevét és székhelyét; b) a részvény sorszámát, névértékét, azt, hogy bemutatóra vagy névre szól, névre szóló részvénynél a tulajdonos nevét; c) a részvény fajtáját és az ahhoz fűződő, az alapszabályban meghatározott jogokat; d) a kibocsátás időpontját, a kibocsátáskori alaptőke nagyságát és a részvények számát; e) az igazgatóságnak a cégjegyzés szabályai szerinti aláírását; f) részvényutalványnál és ideiglenes részvénynél a már befizetett összeget. 238. § (1) A részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése és az alaptőke teljes befizetése előtt kibocsátott részvény semmis, de a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzéséig az alaptőke befizetett részéről részvényutalvány állítható ki. (2) A részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése után a részben befizetett alaptőkéről ideiglenes részvény állítható ki. (3) A részvényutalvány és az ideiglenes részvény névre szól, és azon fel kell tüntetni a részvényes által a kiállításig befizetett összeget. E rendelkezés megsértéséből eredő károkért a kibocsátók, illetve az igazgatóság tagjai egyetemlegesen felelnek. 239. § A részvényes a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történt bejegyzése és az alaptőke teljes befizetése után igényelheti a neki járó részvények kiadását. 240. § (1) A bemutatóra szóló részvény szabadon átruházható. (2) A névre szóló részvény átruházására a váltó átruházására vonatkozó szabályokat kellalkalmazni azzal, hogy az átruházása részvénytársasággal szemben akkor hatályos, ha az új tulajdonos neve a részvénykönyvben szerepel. (3) Külföldi csak névre szóló részvényt szerezhet. Öröklés esetében a külföldi bemutatóra szóló részvényét a hagyaték átadásától számított egy éven belül névre szóló részvénnyé kell átalakítani. 241.§(1) A részvénytársaság igazgatósága a névre szóló részvényekrőlrészvénykönyvetvezet,amelyben nyilvántartja a részvénytulajdonosok nevét (cégét) és lakcímét (székhelyét). (2) A részvénykönyvbe való bejegyzéskor a részvénytársaság az átruházó nyilatkozat valódiságát nem köteles vizsgálni. (3) Arészvényes a részvénykönyvnek rá vonatkozó részéről az igazgatóságtól másolatot igényelhet. 242. § (1) Az alapszabály rendelkezéseinek megfelelően kibocsátható olyan részvény, amely a részvényesek között felosztható nyereségből más részvényfajtát megelőzően jogosít osztalékra (elsőbbségi részvény). Az elsőbbségi részvényhez kapcsolódó szavazati jogot azalapszabály korlátozhatja vagy kizárhatja, i (2) Az osztalék-elsőbbség szabályait az alapszabály állapítja meg. (3) Azalapszabály másfajta elsőbbségi részvénykibocsátását is lehetővé teheti.