Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 15. szám

430 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 15. szám központi támogatás szolgált. Ebből és a tanácsok más forrásaiból lehetőség nyílt a fővárosban, Békés, Pest és Somogy megyékben a megkezdett kórházi rekonstrukciók folytatására. A kórházi ágyak száma a növekedések és csökkenések eredőjeként 1987-ben 703-mal nőtt. Kiemelkedő jelentőségű Debrecenben a Megyei Kórház-Rendelőintézet 432 ágyas, Dobán a Szo­cioterápiás Intézet 100 ágyas és Pomázon a Mun­katerápiás Intézet 150 ágyas új pavilonja. A 10 ezer lakosra justó ágyak száma ezáltal 97,4-ről 98,2-re növekedett. A járóbeteg-ellátás 12 általá­nos, 36 gyermek-, 9 iskola- és 14 községi fogor­vosi körzettel, valamint 747 szakorvosi és 123 üzemorvosi órával bővült. Szűkített tartalommal bár, de 1987-ben is folytatódott a lakosság egészségi állapotát leg­inkább befolyásoló betegségcsoportok leküzdé­sére szolgáló komplex orvosszakmai célprogra­mok végrehajtása. A járóbeteg-ellátásban foly­tatódott az alapellátás korszerű szemléletén ala­puló községi egészségügyi központok kialakítása, alapvető laboratóriumi, fizikoterápiás lehetősé­gekkel. Tovább nőtt a célzott, többirányú lakos­ságszűrés és ennek keretében különös figyelmet fordítanak egyes — rizikófaktorként számon tar­tott — egészségkárosító/tényezőkre is. A kardio­lógiai ellátás hálózata bővült, a szívsebészeti centrumokban mintegy 10%-kal több szívműté­tet, s más korszerű sebészeti beavatkozást végez­tek. A várakozók száma azonban országos vi­szonylatban nem csökkent. A daganatos beteg­ségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatok száma, különösen a korszerű nőgyógyászati szű­réseké, dinamikusan növekedett. Jelentős lépé­sek történtek a növekvő számú gyomor- és bél­daganatok tömeges szűrésének szakmai előkészí­tésére. A baleseti ellátásban a fő hangsúlyt a városi sebészeti osztályok sérültellátási feltételeinek javítására, megyei szintű bővítésére, a rehabili­tációt szolgáló részlegek szervezésére helyezték. A fővárosban gyermeksebészeti ambulancia kezd­te meg működését. Folytatódott az alkoholbeteg-ellátás feltételei­nek bővítése, nagyobb részt a pszichiátriai gon­dozókkal egyesített alkohológiai osztályok kiala­kításával. Javultak a pécsi és a szegedi drog-am­bulancia működési feltételei, a fővárosban két ilyen ambulancia kezdte meg működését. 1986 júniusa óta országosan több mint 1 millió AIDS szűrővizsgálatot végeztek. Jelentősen bővült az e betegséggel kapcsolatos felvilágosító tevékeny­ség is. Az anya- és gyermekvédelem területén végre­hajtott megyei szervezésű — terhességi, újszülött érzék- és mozgásszervi — szűrővizsgálatok jól szolgálták a betegségek felismerését és megelő­zését. A szociális ellátásban a rászoruló időskorúa­kat segítő intézményhálózat fejlesztése révén 731-gyel több idős embert helyztek el a szociá­lis intézményekben. Jelentősebb fejlesztés a fő­városhoz tartozó intézményeknél (374), Bács-Kis­kun (100) és Hajdú-Bihar megyében (100) tör­tént. A 10 ezer 60 éven felüli lakosra jutó szociá­lis intézményi helyek száma 197,4-ről 200-ra emelkedett. A szociális ellátás más területein a kihasználatlan bölcsődei helyek megszüntetése tette lehetővé az ellátás mennyiségi feltételeinek javítását, mivel a felszabaduló épületekben idő­sek klubjátj értelmi fogyatékosok napközi ottho­nát hozták létre. A családsegítő központok széle­sítéséhez az állami költségvetés 1987-ben 45 mil­lió forinttal járult hozzá. Az üdülés összes ráfordítása 1,7 milliárd fo­rint volt. Ez 190 millió forinttal haladja meg a tervezettet. A csekély növekedés oka az élelme­zési normák emelése volt. A ráfordítás 68%-a (1,1 milliárd forint) a SZOT üdültetésben került felhasználásra. Az oktatási, kulturális és sportszervek 1987. évi kiadása 70,8 milliárd forint volt. Ez az 1986. évit 4,7 milliárd forinttal az előirányzatot pedig 265 millió forinttal haladta meg. Az oktatási szervek 1987. évi ráfordítása 49,5 milliárd forint volt, az előző évinél 4 milliárd forinttal (8,6%-kal), a tervezettnél 546 millió fo­rinttal több. Az óvodába járó gyermekek számának csök­kenése következtében tovább enyhült az óvodák zsúfoltsága. A kisebb létszámú óvodákat bezár­ták. Az 1987—88. tanévben mindössze 2300 gyer­mek felvételét kellett helyhiány miatt elutasí­tani, ennek egynegyede azonban Pest megyében történt. Egyes körzetekben, megyékben van már elég pedagógus, s így kevesebb képesítés nélküli óvónőt kell foglalkoztatni, viszont az újonnan — főként a szakközépiskolában — végzettek ne­hezebben, estenként csak lakhelyüktől távolabb tudnak munkát vállalni. Általános iskolában 1277 ezren tanultak 1986— 1987-ben, 22 ezrrel kevesebben, mint az előző tanévben. Több vonatkozásban javult az ellátás. Űj iskolák építése, a meglevők bővítése révén 745 új tanteremben tanulhattak a diákok. Nagy­ban csökkent, de még így is 16 ezer tanuló jár — az 1—4 évfolyamos tanulókból szervezett — összevont osztályokba. Újabb 70 iskolában szűnt meg a délelőtti-délutáni váltakozó tanítás. A kör­zeti iskolákba naponta 71—72 ezer tanuló jár be. Utazásuk költségeit 1987 szeptemberétől az állami költségvetés megtéríti. Az általános isko­lai tanulók 40,5%-a napközis, illetve iskolaott­honos. Az általános iskolai szakmai programok közül a fakultáció kiterjesztésében, a tehetség­gondozó, felzárkóztató foglalkozások megszerve­zésében és a nyelvoktatás fejlesztésében értek el eredményeket. A számítógépek megismerésére és használatára — külön szakköri és fakultációs csoportokban — 62 ezer tanulót, az előző évinek másfélszeresét oktatták. Az előző tanévinél többen tanultak a közép­fokú oktatási intézményekben. Budapesten 2, vidéken 4 új gimnázium létesült, továbbá 15 újonnan szervezett szakközépiskola kezdte meg működését. Rendkívül népszerűnek bizonyult a

Next

/
Oldalképek
Tartalom