Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 431 két tanítási nyelvű tagozatok meghirdetése. 1987 őszén 420 tanuló kezdte meg gimnáziumi tanulmányait ezen új oktatási forma előkészítő évfolyamában. A műszaki szakközépiskolai oktatásban is formálódik a képzés új szerkezete. Egyes szakmacsoportokban a harmadik évfolyamtól válik ketté a szakmunkás-, illetőleg a technikusképzés, míg másutt — kísérleti jelleggel — a szakmunkásképzés befejezése után az ötödik évfolyamon oktatják a technikusi ismereteket. A szakmunkásképzőkben 179 szakmát tanítanak, azonban az átalakuló gazdasági szerkezethez a mainál összevontabb szakmák oktatására, ugyanakkor szélesebb alapokon nyugvó, használhatóbb szakmai ismeretekre lenne szükség. Az érettségit adó képzés és a munkáltatók konkrét munkaerőszükségleti igényei közötti eltérés egyre nehezebbé teszi a fiatalok elhelyezkedését. A vállalatok, ha a képzés tartalma kevésbé illeszkedik az általuk megfogalmazottakhoz, s ha a náluk szervezett gyakorlati oktatásban részt vevők száma saját munkaerő-utánpótlási igényüket meghaladja, az iskolákkal kötött együttműködési szerződések felbontását kezdeményezik. Ezek a jelenségek sürgető feladatként jelölik ki az érdekeltségi viszonyok tisztázását, a szakképzéssel összefüggő terhek megosztásának, finanszírozási módjának kialakítását. A középfokú oktatásban részt vevők juttatásai (ösztöndíj, étkeztetés, társadalombiztosítás, tankönyv stb.) ma még rendkívül differenciáltak, többnyire az iskolatípushoz kapcsolódnak, a hagyományok szerint alakulnak. A képzés tartalmi egységesítése megköveteli, hogy a juttatásokban is ilyen irányú változásokra kerüljön sor. A javaslatok kidolgozása folyik, a tervek szerint 1988 szeptemberétől válna lehetővé az új juttatási rendszer bevezetése a térítésidíj-rendszer korszerűsítésével egyidejűleg. A felsőfokú oktatási intézmények működési, üzemeltetési jogcímeire, ösztöndíjakra, egyéb juttatásokra, kutatásokra 6,3 milliárd forintot fordítottak, amely 570 millió forinttal, 10%-kal több az előző évinél. Az elmúlt évben folytatódott a tudományegyetemek rekonstrukciós programja a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézeténél. A Markó utcában és Gödöllőn átvett, illetőleg megvásárolt épületekben tanárképzés kezdődött. Az év folyamán bankhitelből kollégiumi célokra munkásszállót vásároltak Szegeden a József Attila Tudományegyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola diákjainak, Baján az Eötvös József Tanítóképző Főiskola hallgatóinak. A felsőoktatásban április 1-jei hatállyal végrehajtott béremelés enyhítette, de nem szüntette meg a más népgazdasági ágakban foglalkoztatott értelmiségiek bérhelyzetéhez viszonyított lemaradást. Sor került felsőbb szintű határozatokban előírt fejlesztési feladatok végrehajtására, így átadásra került a Debreceni Tanítóképző Főiskola Békéscsabai Tagozatának épülete, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola beolvadt a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem szervezetébe, és megalakult a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Társadalomtudományi Kara. Űj képzési formákkal és szakokkal bővült az alapképzés; a pedagógusképzés területén két új szak, műszaki területen öt új szak indult. Teljes körűvé vált a Nehézipari Műszaki Egyetem Kohó- és Fémipari Főiskolai Karon az ipari hátterű üzemmérnökképzés és megkezdődött az orosz nyelvű robottechnikai képzés előkészítése a Budapesti Műszaki Egyetemen. A szorosan vett szakmai feladatok végrehajtása mellett a Művelődési Minisztérium 1987-ben számos igazgatási, hatósági, ifjúságpolitikai és nemzetközi feladatot is végrehajtott. Szabályozott bizonyos térítési díjakat, befizetéseket a felsőoktatásban, a szakosító továbbképzésben, a doktorátus megszerzésénél, a konvertibilis valutáért oktatott hallgatók esetében. A Kulturális Alap pénzeszközeiből gondoskodott különböző ifjúsági, művészeti táborok megszervezéséről. A költségvetési források és az elkülönített állami pénzalapokból igénybe vett összegek csak részben fedezték a hallgatók közművelődési és ifjúságpolitikai célú igényeinek kielégítését. Az állóeszköz-állomány használhatósága évről évre romlik. Az új beszerzések ellenére a nettó érték 1987-ben csak 44,4%. Valamennyi intézményre jellemző a könyvtári állomány, a szakfolyóiratok gyarapításának szerény mértéke. Ez a magas árakra, különösen a tőkés importból beszerezhető könyv és sajtótermékek ára gyors növekedésére vezethető viszsza. A rendelkezésre álló állami támogatás és a saját források igénybevétele sem tudta kompenzálni az áremelkedések és a devizaárfolyam-változások kedvezőtlen hatását. A gyermekvédelmi feladatok területén bővült a hivatásos nevelőszülői hálózat. Gyarapodott a nevelési segélyben részesülők száma, javultak a gyermekvédelmi intézmények személyi feltételei, folytatódott az állami gondozottak zsebpénzének emelése, ruházati ellátottságuk javítása és a nagykorúvá vált állami gondozottak önálló életkezdésének támogatása. A kulturális szolgáltatások ráfordításai 1987ben elérték a 13,2 milliárd forintot. Ez az előirányzatot 1,4 miliárd forinttal (11,4%-kal), az előző évi felhasználást 1 milliárd forinttal (8,4%kal) haladta meg. A kulturális területek támogatása azonban nem nőtt az előző évihez képest, így itt is a megnövekedett bevételek ellensúlyozták az intézményi működés többletköltségeit. Az újonnan létrehozott Eötvös Alapítvány elősegíti az egyéni kezdeményezéseket és a kutatómunkát a kultúra területén. A felhasználás döntő hányada a közművelődési intézményhálózatban jelentkezik, ebből is a legnagyobb súlyt a tömegtájékoztatás képviseli. A Magyar Rádió szolgáltatásainak színvonala 1987-ben javult. 6%-kal bővült a műsoridő. A Bartók Rádió három órával korábban kezdi meg