Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 15. szám

15. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 429 — az elkülönített állami pénzalapok kiadása 1,9 milliárd forint, 670 millió forinttal haladja meg a tervezettet. A kiadások a szűk körben elismert automatizmusok és fejlesztési többletek, illetőleg a saját bevételek részbeni felhasználása együttes hatásaként emelkedtek. A központi költségvetési szervek 1987-ben 955 millió forint befizetési kötelezettséget teljesítettek, ami az előző évitől 750 millió forinttal, a tervezettől 68 millió forinttal maradt el. Az eredményérdekeltségű költségvetési szervek — azon, többnyire gazdasági szolgáltatást végző intézmények, melyek bevételei nagyrészt fedezik kiadásaikat, s költségvetési támogatást csak kiegészítő jelleggel, bizonyos feladatokra kapnak — jövedelemszabályozása 1987-ben tovább közeledett a közszolgáltató vállalatokéhoz.* Miközben társadalombiztosítási járulékuk növekedett, eközben az egységes 10%-os nyereségadókulcs bevezetésével összességében a jövedelemcentralizáció ebben a körben átlagban még valamelyest mérséklődött is. (A nyereségadókötelezettség 1987 előtt differenciáltan — 5 ;és 50% között — mozgott.) Az egységesítés hatására 200 millió forinttal csökkent a nyereségadóbefizetés 1987-ben. Ugyancsak csökkent (550 millió forinttal) az ár- és díjbevételi járulék. Az eredmény érdekeltségű kutatási tevékenységet térhető ár- és díjbevételi járulék 1987-től kezdődően az Országos Tudományos Kutatási Alap átengedett bevétele. Ez 550 millió forintot, a tervezettnél 139 millió forinttal több forrást biztosított az Alap számára. Az 1986. évi pénzmaradványok felülvizsgálatát követően a központi szervek 1987-ben a tervvel lényegében megegyező összeget — 476 millió forintot — fizettek be. A . központi költségvetési • szervek 1987. évi támogatása — a kisbeszerzésel^ és az elkülönített állami pénzalapok támogatására szolgáló öszszegekkel együtt — 89 milliárd forint volt. Ez az évközi szigorító intézkedések ellenére mintegy 600. millió forinttal meghaladta az előirányzatot és 6,6 milliárd forinttal (8%-kal) az előző évi támogatást is. Az előirányzathoz viszonyított növekedés ellentétes irányú intézkedések együttes hatására következett bé. A központi költségvetési szervek — védelem és egyéb fegyveres testületek nélkül — 1987. évi támogatásának zárolt része — 1,4 milliárd forint — az év elején elvonásra került. Év közben — az állami költségvetés helyzetének javítása érdekében — újabb 1%-os támogatáscsökkentésre (400 millió forint) került sor. Ugyanakkor az 1987-ben hozott más évközi intézkedések miatt (egyes területeken végrehajtott rendkívüli béremelések, a forint leértékelésének szűk körű ellentételezése, beruházási tevékenységek, tanulói-hallgatói jövedelempótlék emelése stb.) nagyobb támogatásra volt szükség, s így a támogatások növelése meghaladta az elvonásuk nagyságát. Ezen belül a központi költségvetési szervek — védelem és egyéb fegyveres testületek nélkül — támogatása 800 millió forinttal csökkent, míg a védelem és az egyéb fegyveres testületek támogatása (döntően a már előzetesen számításba vett és a költségvetés más kiadásai között előirányzott bérrendezés következtében) 1,4 milliárd forinttal több a tervezettnél. B) A költségvetési intézmények kiadásainak ágazati megoszlása Az 1987. évi előirányzatok kialakításakor kedvezményezett területek (egészségügyi és szociális ellátás, oktatás, tudományos kutatás és ifjúságpolitika) kiadása — összességében — a tervezetthez közelállóan alakult. Ezen belül azonban a tényleges teljesítés rendkívül differenciált. Miközben az oktatási és az ifjúságpolitikai kiadások teljesítése csaknem megegyezik az előirányzattal, addig a tudományos kutatás 21,5%-kal meghaladja azt, az egészségügyi és szociális ellátásokra fordított kiadások viszont 3,4%-kal elmaradnak a tervezettől. Az egészségügyi, a szociális és az oktatási ágazat 'kiadásai — leszámítva a szűk körű árellentételezések és a felsőoktatási bérrendezés kiadásnövelő hatását — abszolút összegben csökkentek. Itt jelentkeznek a legnagyobb ellátási gondok. Ennek egyik alapvető oka abban keresendő, hogy e területeken viszonylag szerény lehetőségek vannak a mérsékelten bővülő állami pénzeszközöket vállalati és lakossági forrásokból kiegészíteni. Az egészségügyi és szociális intézmények működésére és fenntartására 45,9 milliárd forintot fordítottak. Ez az előző évit 3 milliárd forinttal (6,9%-kal) meghaladja, ugyanakkor a tervezettnél 1,6 milliárd forinttal (3,4%-kal) kevesebb. A gazdasági-társadalmi tényezőkre is visszavezethetően romló egészségügyi helyzet többletfeladatokat rótt az ágazatna, amelyeket a mérsékelten szűkülő pénzügyi lehetőségekkel kellett megoldani. Az egészségügyi és szociális ellátásban meglévő problémákon a gazdálkodás szabályozási feltételeinek kedvezőbbé válása csak részben segített. ' Az egészségügyi intézmények ellátási színvonalkülönbségének csökkentését az országos átlagtól leginkább elmaradt Bács-Kiskun, Békés, Győr-Sopron, Heves és Szabolcs-Szatmár megyékben 1987-ben további 150 millió forint központi támogatás szolgálta. Annak eredményeként, hogy az ágazatban a folyamatban levő beruházások és rekonstrukciók megvalósítására koncentráltak és kihasználták az egységes pénzalap adta lehetőségeket, jórészt teljesültek a fejlesztések. Ugyanakkor forráshiány miatt egyes körzetekben a gyógyításból kivont kórházi ágyak száma tartósan is csökken. Az előző évinél nagyobb, de a korszerű egészségügyi ellátás által támasztott igényektől még mindig elmaradó gép-műszer beszerzési program valósult meg. A tanácsi intézményeknél a kiemelt felújítások és rekonstrukciók céljára 200 millió forint