Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)
1988 / 14. szám
14. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 393 b) munka- és egészségvédelmi szempontból a külön jogszabályban meghatározott szerv megvizsgálta, szakhatóságként megfelelőnek minősítette és erről igazolást ad. (3) Az élelmiszert iparszerűen előállító mezőgazdasági kistermelő [3. § (3) bekezdés], a bedolgozó és az alvállalkozó termelőhelyének működését a (2) bekezdésben írt szakhatóságok közreműködésével az Állomás területi felügyelője engedélyezi. (4) Az Állomás az engedélyező határozatot a2 engedélyezésben közreműködő szakhatóságoknak megküldi és a határozatokat a 4. számú melléklet szerint nyilvántartja. (5) Az élelmiszer-előállító tevékenységet — az Állomásnak és a felügyelőségnek bejelentett, 30 napot meg nem haladó próbaüzemelést kivéve — csak az engedélyező határozat jogerőre emelkedése után szabad megkezdeni. 10. § Ha a nemzetközi szerződés szükségessé teszi, az élelmiszer-előállító a MÉM-től kérheti az általa üzemeltetett élelmiszer-előállító hely export termelésre való alkalmasságának megállapítását. 11. § A kisiparos élelmiszer-előállításra vonatkozó iparjogosítványának kiadása előtt a közegészségügyi, az állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai (a továbbiakban együtt: élelmezésegészségügyi), a személyi, a tárgyi és a műszaki feltételek meglétét az első fokú iparhatóság, az Állomás és a 9. § (2) bekezdésében meghatározott szakhatóságok bevonásával állapítja meg. 12. § (1) Az élelmiszer-előállító tevékenység megkezdését, megszüntetését, illetőleg a tevékenységen belüli változást az élelmiszer-előállító az Állomásnak, a kisiparos az iparhatóságnak köteles bejelenteni. (2) Az élelmiszer-előállító bejelentéséről az Állomás az illetékes felügyelőséget, az iparhatóság az illetékes Állomást, valamint a felügyelőséget értesíti. (A Tv. 8. §-ához) 13. § Az élelmiszer mikrobiológiai, vegyi és radioaktív szennyezettségének megengedett mértékére, valamint az élelmiszerek élelmiszerhigiéniai vizsgálatának és ellenőrzésének rendjére, továbbá az élelmiszeripari gépek minősítésére külön .jogszabályokban foglalt rendelkezések az irányadók. (A Tv. 9. §-ához) 14. § Az élelmiszer-előállító üzem, az élelmiszerek előállítására szolgáló gépek, berendezések és felszerelések, az élelmiszer-tároló tér, a szállítóeszköz tisztításához, fertőtlenítéséhez, kórokozók és romlást okozó mikroorganizmusok ártalmatlanná tételére alkalmas, de az élelmiszer minőségét nem befolyásoló, az egészségügyi és a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő fertőtlenítő- és tisztítószereket szabad használni. (A Tv. 10. §-ához) 15. § Az élelmiszer-előállítás során keletkezett élelmiszer hulladékok kezelésére, felhasználására, vagy ártalmatlanítására a közegészségügyi, az állategészségügyi, valamint a környezetvédelemre és a veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (A Tv- 12. §-ához) 16. § (1) A növényvédő szerrel kezelt mezőgazdasági termékek ártalmas növényvédő szer maradékainak, valamint a termékek rovar- és rágcsálóirtó szer szennyeződéseinek elhárításáról külön jogszabály rendelkezik. (2) Tilos forgalomba hozni vagy feldolgozni azt az élelmiszer-nyersanyagot, nyers élelmiszert, amelyet olyan anyaggal kezeltek, aj amelynek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje nem telt le, b) amelynél az egészségre káros anyagok a meghatározott mértéket meghaladják. (3) Növényi eredetű nyers élelmiszert, illetőleg élelmiszer-nyersanyagot közfogyasztás céljára csak akkor szabad forgalomba hozni, ha a termelő a növényvédő szer kezeléséről külön jogszabályban előírt nyilvántartást (permetezési napló) vezetett és ezt a forgalomba hozatalkor a hatósági ellenőrzés során fel tudja mutatni. (4) A nyers élelmiszerben és élelmiszer-nyersanyagban az ártalmas növényvédő szer maradványok, rovar- és rágcsálóirtószerek és egyéb szer maradványok, hozamfokozók, állatgyógyszerek, valamint a radioaktív szennyezettség jelenlétét vagy mértékét kétség esetén a feldolgozás