Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)
1988 / 14. szám
394 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 14. szám í éljára történő átadás-átvétel vagy közfogyasztásra történő eladás előtt megfelelő felszereltségei intézményben meg kell vizsgáltatni. Ilyen vizsgálatot az élelmiszer-nyersanyag birtokosának költségére az Állomás, a közegészségügyijárványügyi hatóság, az élelmezésügyi szakigazgatási szerv, valamint a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi hivatal, továbbá a községi szakigazgatási szerv ás elrendelhet. (5) Az egészségre káros anyagok vizsgálatát szabványosított módszerekkel kell elvégezni, ennek hiányában az ellenőrző hatóság által megjelölt vizsgálati eljárásokat kell alkalmazni. (A Tv. 13. §-ához) 17. § (1) Az adalékanyag előállításához, illetőleg felhasználásához az Állami Közegészségügyi és Járványügyi Főfelügyelőségnek (a továbbiakban: Főfelügyelőség), az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (a továbbiakban: OETI) szakvéleménye alapján adott engedélye szükséges. Az előállítási, illetve felhasználási engedély megadása iránti kérelmet az 5. számú mellékletben foglaltak szerint az OÉTI-nél kell benyújtani. (2) Adalékanyagot a szabványban vagy az engedélyben meghatározott élelmiszerek előállításához, meghatározott mennyiségben, legfeljebb azonban csak a kívánt hatás elérése céljából, úgy szabad felhasználni, hogy a termék minősége vagy fontos jellemzője (mikrobiológiai, kémiai állapota stb.) tekintetében a fogyasztót ne tévessze meg. (A Tv. 16. §-ához) 18. § (1) Az élelmiszer-előállítónak az élelmiszerelőállítás helyén valamennyi előállított élelmiszerről, élelmiszer-nyersanyagról gyártmánylapot kell kiállítani. (2) A gyártmánylap mintáját a 6. számú melléklet tartalmazza. (3) Nem kell gyártmánylapot kiállítani a nyers élelmiszerről és az élelmiszer-előállításhoz felhasznált aromák kivételével az adalékanyagról. Ha a gyártmánylap adatairól szabvány rendelkezik, úgy a gyártmánylap megfelelő rovatában a szabványra kell hivatkozni. (4) Az élelmiszer-előállítónak meg kell határoznia a gyártmánylapok vezetésének, kezelésének és őrzésének módját- A gyártmánylapot az élelmiszer előállításának megszüntetésétől számított öt évig meg kell őrizni. 19. § Ha a kivitelre előállított élelmiszer nemzetközi vagy külkereskedelmi szerződésben meghatározott minőségét hazai szabvány nem állapítja me§, úgy az élelmiszer belföldi forgalomba a rendeletben írt feltételek szerint csak előzetes minősítés után vagy gyártási engedély alapján kerülhet. (A Tv. 18. §-ához) 20. § (1) A Magyar Élelmiszerkönyvben kell vezetni termékcsoportonként, illetőleg szakágazatonként a) az élelmiszerek megnevezésével kapcsolatos meghatározásokat, b) az alapfogalmakat, c) az analitikai vizsgálati módszereket, d) az élelmiszer-előállításra, az alkalmazható technológiára, a technológiai jellemzőkre, az elfogadott gyártási gyakorlatra vonatkozó előírásokat, illetőleg tilalmakat összhangban a nemzetközi gyakorlattal (2) A Magyar Élelmiszerkönyv vezetése a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet feladata. (A Tv. 19. §-ához) 21. § Ha' az élelmiszert uj előállító helyen, az azonos típusú élelmiszertől eltérő élelmiszer-nyersanyag vagy adalékanyag felhasználásával, illetőleg technológiával állítják elő, érzékszervi, táplálkozási, minőségmegőrzési jellemzői módosulnak, továbbá ha a korábban használt csomagolószer anyaga, illetve a csomagolás technikája megváltozik, az élelmiszer új terméknek minősül. Űj terméket csak előzetes minősítő vizsgálat alapján szabad közfogyasztás céljára előállítani és forgalomba hozni. 22. § (1) Az új termék minősítő vizsgálatára a termék mintáját és gyártmánylapját az előállító telephelye szerint illetékes Állomáshoz kell benyújtani. A vizsgálat költségét — ideértve a minősítésben közreműködő szervek költségét — az élelmiszer-előállító viseli. (2) Az előzetes minősítő vizsgálat alkalmával az Állomásnak vizsgálni kell, hogy a termék megfelel-e a rá vonatkozó szabványnak, továbbá a termék jellegétől függően vizsgálni kell az érzékszervi, beltartalmi, mikrobiológiai toxikológiai, radiológiai jellemzőket. A minősítésben állást kell foglalni a vizsgált termék fogyasztható-