Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 12. szám

12. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 371 tokra vezethető vissza, de közrejátszottak ebben belső okok is, így a korszerűsítésben való intéz­ményi érdekeltség, néhány esetben a realitások­kal nem számoló célkitűzés, a gazdálkodás igé­nyességének hiánya, szervezetlenség, valamint a közoktatás minőségi gondjai, a főhatósági és az intézményi működés zavarai is. A kormány műszaki-tudományos fejlesztési és szerkezetátalakítási céljai elérésének, a társadalmi haladás és a gazdaság versenyképességének egyik alapja s feltétele a szellemi tőke, a szaktudás gyarapítása, amelynek fő alkotó műhelyei a kor­szerű felsőoktatási intézmények. A Minisztertanács 1990-ig szóló munkaprog­ramja előtérbe állítja a tartalmi korszerűsítés meggyorsítását, a felsőoktatás fokozott részvéte­lét a társadalmi-gazdasági kibontakozás folyama­tában és fejlesztési feltételeinek javítását. A Minisztertanács meghatározza a felsőoktatás fejlesztésének rövid távú cselekvési programját és biztosítja a megvalósításhoz szükséges felté­teleket. A Minisztertanács szükségesnek tartja a fel­sőoktatás hosszabb távú megújulásának megala­pozását és — a társadalmi-gazdasági stabilizáció, a kibontakozás részeként — az oktatás tartalmi korszerűsítését, minőségi javítását, amelyért a felsőoktatási intézményeket irányító minisztériu­mok, országos hatáskörű szervek és a felsőokta­tási intézmények egyaránt felelősek. A felsőoktatás fejlesztésének cselekvési programja X. A társadalmi-gazdasági megújulás szellemi és emberi tényezőinek javítása érdekében a Mi­nisztertanács megköveteli és támogatja a felsőok­tatás minőségi fejlesztését. A képzés folyamatos tartalmi korszerűsítése, a képzési formák, a tan­tervek és a tantárgyi programok fejlesztése a felsőoktatási intézmények, a tantervi irányelvek gondozása pedig a felsőoktatási intézményeket irányító minisztériumok, országos hatáskörű szer­vek (a továbbiakban: irányító minisztériumok) feladata. Rugalmasabb oktatást kialakítva, a mi­nőségi követelményeket érvényesítve, differen­ciáltan kell csökkenteni a heti kötelező óraszámo­kat, törekedve arra, hogy a hallgatók szélesebb körű fakultációval, illetve az általánosan kötelező tantárgyak szabadabb választásával számolhassa­nak. Az irányító minisztériumok anyagilag is biz­tosítsák, hogy az ország legkiválóbb szakemberei, tudósai, művészei speciálkollégiumot vagy szabad előadást hirdessenek meg felsőoktatási intézmé­nyeinkben. Alternatív előadások és szemináriu­mok, alternatív képzési blokkok, szakirányok, fa­kultatív kollégiumok és programok, valamint a szabad tanárválasztás révén is szorgalmazzák az oktatók minőségi szelekcióját. Központilag is támogassák a népgazdasági szerkezetváltást, valamint a műszaki-tudományos fejlődés gyorsítását szolgáló új szakképzési isme­retek és módszerek meghonosítását, a korszerű jegyzetek és szakkönyvek készítését, egyetemi ki­adását és országos terjesztését, amelynek felté­teleit a költségvetési alapellátásban teremtsék meg. Felelős: művelődési miniszter irányító miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői képzésben érdekelt miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői pénzügyminiszter Határidő: 1988. december 31., illetve folyamatos. 2. A felsőfokú oklevelet adó át- és tovább­képzési rendszer tartalmi, valamint szervezeti megújítása a kibontakozási program fontos ele­me, amelynek feltételeit az irányító minisztériu­mok, a gazdálkodó szervezetekkel együttműköd­ve alapvetően a felsőoktatás keretében alakítsák ki. Az állami, a vállalati, a társadalmi és a po­litikai szervek vezetőképző és -továbbképző ok­tatási intézményeivel, a főhivatású kutatóintéze­tekkel is számolva kell kialakítani a graduális képzéshez szervesen kapcsolódó továbbképzési rendszert, ezen belül az egyetemi posztgraduális képzés rendszerét. A tudományos továbbképzés és a hozzá kapcsolódó tudományos minősítés, va­lamint a vezetőképzés, a felsőfokú tanfolyami képzés fő bázisa a kutatóintézetekkel kooperáló felsőoktatás legyen. Űj képzési formák fokozatos bevezetésével kell megteremteni az esti és levelező graduális kép­zési létszám csökkentését, a megmaradó szako­kon pedig biztosítani kell a nappali képzésnek megfelelő szakmai színvonalat. A tagozatok in­dítását szakáganként kell elemezni­Felelős: művelődési miniszter irányító miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői képzésben érdekelt miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői Határidő: a) javaslattétel az átfogó továbbkép­zési rendszer kialakítására: 1989. június 30. bja képzési kísérletek bevezetéséra: 1989. szeptember 30. c) az esti-levelező oktatás korszerűsíté­sére: 1989. június 30. 3. A felsőoktatás fejlesztésének nélkülözhetet­len forrása a nemzetközi tudományos és oktatási kapcsolatok elmélyítése. Ennek érdekében bővíte­ni kell az ösztöndíjas pályázatok, a külföldi munkavállalás, valamint a vendégoktatók, s hall­gatók meghívásának és küldésének lehetőségeit,

Next

/
Oldalképek
Tartalom