Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 941 számolási Iroda által megküldött I—III. negyedévi folyó­számlakivonat és a IV. negyedévi bevallás alapján köteles egyeztetni. A társadalombiztosítással (Társada­lombiztosítási Igazgatósággal), az irányító és érdekképvi­seleti szervekkel (tröszt, szövetség) a különféle üzemelte­tési formában működtetett egységekkel, külföldi érdekelt­ségekkel kapcsolatos elszámolásokat (a fennálló tartozá­sokat, követeléseket) az év utolsó napjával a kivonatok, vagy értesítések alapján kell egyeztetni. A felsorolt kivonatokat, értesítéseket a mérleg bizony­lati alátámasztásaként kell megőrizni. 7. A vállalkozás házipénztárának állományát az év utol­só napjával a házipénztári pénzkezelésről kiadott rende­letben fogaltak szerint kell számba venni. 8. Az értékpapírokat (például kötvények, váltók) és a máshol befektetett eszközöket (például részvények) az év utolsó napján, a nyilvántartásokkal való egyeztetéssel kell leltározni. 9. A munkavállalóknak (tagoknak) a vállalkozással szemben fennálló tartozásait (előleg, elszámolási számlák stb.) és követeléseit a IV. negyedév folyamán, az analitikus nyilvántartásoknak a könyvviteli számlákkal való egyezte­tése útján kell leltározni. //. ÉRTÉKELÉS A) Az értékelés módja 1. Azokat a készleteket, amelyek a vonatkozó előírások­nak (szabvány, szállítási feltételek, szakmai előírások vagy szerződés szerinti feltételek) és az eredeti rendeltetésük­nek nem felelnek meg, a mérlegbe csak csökkent értékben szabad felvenni (csökkent értékű készlet). A csökkent ér­tékű készleteket a teljes értékű készletek C) és D) részben előírt értékének megfelelő hányadában, de legalább hulla­dék, illetve haszonanyag áron kell értékelni. A csökkent értékű készleteket a későbbiekben visszaminősíteni nem szabad. 2. A készleteket a következő esetekben kell csökkent ér­tékűnek minősíteni: a) a vállalkozásnál bekövetkezett olyan megrongálódás, amelynek következtében a készlet a beszerzéskor vagy elő­állításkor megjelölt eredeti rendeltetésre már nem alkal­mas; b) a termelési profil változása vagy típusváltás következ­tében a termék már nincs forgalomban; c) ha az rendeltetésszerű felhasználásra ugyan alkalmas, de a készlet minősége, műszaki ismérvei megváltoztak; d) az eszközök kiselejtezése vagy értékesítése következ­tében visszamaradó tartalék alkatrészek, tartalék tartozé­kok, ha eredeti rendeltetésüknek megfelelően már nem használhatók fel (már nem értékesíthetők); e) a leértékelést valamely hatóság (például egészségügyi hatóság) készletek eredeti rendeltetésre való használha­tatlansága miatt elrendelte. 3. A készletek 2. pontban foglalt leértékelését a sza­bályszerűen elkészített és a vállalkozásnál az arra illeté­kes személy engedélyét tartalmazó jegyzőkönyvvel kell alátámasztani, amelyből a leértékelés oka és a leértéke­lés jogossága az egyes készletekre külön-külön megálla­pítható. 4. A kiselejtezett készleteket a mérlegben hulladék-, il­letve haszonanyag áron kell értékelni, kivéve ha a készle­tek megsemmisítése egészségvédelmi előírások alapján kötelező. 5. A vállalkozás kezelésébe adott, illetőleg tulajdonát képező vagyon címén — hacsak egyéb jogszabály elő nem írja — a mérlegbe az eszközök közé értékkel nem szabad felvenni: a) az 1968. január 1. előtt érték nélkül nyilvántartott tel­keket és földterületet; b) a bányakincseket, vizeket, az erdők fa- és vadállomá­nyát, a szabad vizek halállományát; c) a más vállalkozótól kölcsönvett eszközöket; d) a vállalkozó birtokában levő, de állami tulajdont ké- \ pező készleteket (Állami Céltartalékot), továbbá a más vállalkozó tulajdonát képező eszközöket; e) a vállalkozás szakkönyvtárának állományát; /) a kutatási-kísérleti tevékenység során létrehozott, ál­lóeszközként nem aktivált vagy készletre nem vett anyago­kat, fogyóeszközöket (szerszámok, készükékek, műszerek stb.), saját termelésű kész- és félkész termékeket (prototí­pus stb.); g) a kutatási-kísérleti fejlesztés tárgyának, illetve eszkö­zének (ideértve az ágazati minisztériumok engedélye alap­ján ennek minősített technológiai célú beruházásokat is) minősülő eszközöket, a kutatási-kísérleti fejlesztés időtar­tama alatt; //ja bérmunkára (feldolgozásra), bizományi értékesí­tésre és javításra átvett eszközöket; i) a vállalkozás mintaraktárának (mintaterem, bemuta­tóterem, múzeum stb.) készlet állományát, ha azt muzeá­lis célból őrzi, kivéve — a kereskedelem népgazdasági ágba sorolt vállalko­zások mintaraktárainak állományát, amelyet könyv szerin­ti értékben kell a mérlegbe felvenni, valamint — a vállalkozás mintaraktárának fogyasztásra alkal­mas saját termelésű készlet állományát, amelyet a D) rész­ben előírtak szerint kell a mérlegbe felvenni; j) a már teljesen leírt, de ki nem selejtezett (rendelte­tésszerűen használható) gyártóeszközöket és fogyóeszkö­zöket a IV. elszámolási mód alkalmazása esetén; k) a szerződés alapján a termékek gyártásához készített és értékesített műszaki dokumentációk irattári példánya­it;

Next

/
Oldalképek
Tartalom