Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

940 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám d) a halállományt minden év őszén a telelőbe helyezés alkalmával darabban és testtömegben kell leltározni; e) a lehalászatlan tavak (víztározók, holtágak) állományát a kihelyezett halak darabszáma, a megállapított elhullás mértéke és a próbahalászat során kifogott halak átlagtesttömege figyelembevételével kell megállapítani. Az állatoknál alkalmazott testtömeg apadókat a leltározási szabályzatban rögzíteni kell. 17. Minden kiskereskedelmi bolt árukészletének (ideértve a bizományi készleteket is) mennyiségét az év folyamán bármikor, a vendéglátó egységek áru- és feldolgozásra beszerzett nyersanyagkészletének mennyiségét az év utolsó négy hónapjában mennyiségi felvétellel kell leltározni. 18. A befejezetlen termelést — a 19—20. pontokban foglaltak kivételével — évenként legalább egyszer, az év utolsó napjával lehetőleg álló üzemben, mennyiségi felvétellel, a nyilvántartástól függetlenül kell leltározni. A vállalkozás vezetője a szakmai sajátosságokra tekintettel úgy is rendelkezhet, hogy a vállalkozás a befejezetlen termelést az év utolsó napja helyett az év utolsó hónapjában leltározza. A befejezetlen termeléssel egyidejűleg és azonos módon kell leltározni a munkahelyen levő segéd-, üzemés egyéb anyagok, valamint a megmunkálásba nem vett anyagok (nullműveletes anyagok) készleteit. Megmunkálásba nem vett anyagnak — amelynek az év utolsó napján meglevő készletét a vásárolt készletek közé kell a mérlegbe felvenni — minősül minden olyan alapanyag, vásárolt alkatrész, vásárolt félkésztermék, amelyre a vállalkozónál számottevő munkaráfordítás nem történt. A darabolás, leszabás, előrajzolás nem minősül számottevő munkaráfordításnak, ha a műveletet végző egység szervezetileg a raktárhoz tartozik; azt, hogy a vállalkozónál mi nem minősül számottevő munkaráfordításnak, a leltározási szabályzatban kell rögzíteni. 19. A befejezetlen építési és szerelési, technológiai-szerelési termelést legalább az év utolsó napjával az építési napló mellékletét képező felmérési naplóban bejegyzett — tételes felmérés, vagy a már elvégzett munkáknak az idom és méretjegyzék szerinti — mennyiségek alapján kell leltározni. Az így megállapított adatok alapján kell elkészíteni a befejezetlen építmények állományi leltárát. Az ideiglenes létesítményekbe beépített anyagokat, valamint az ideiglenesen beépített anyagokat a nyilvántartások alapján, a felvétel alkalmával való összehasonlítással az évutolsó hónapjában, december 31-i fordulónappal kell leltározni. Az építési és szerelési, a technológiai-szerelési munkahelyeken az előzőekben, illetve az 1. pontban foglaltakon túlmenően — a leállított (be nem fejezett) építkezések munkahelyi készleteit, — a befejezett építkezések munkahelyen maradó készleteit az építkezés (kivitelezés) leállításának, illetve befejezésének időpontjában is leltározni kell. Az építési és szerelési, a technológiai-szerelési tevékenységhez szükséges, a munkahelyre történő kiszállításkor felhasználásként elszámolt szak- és szerelőipari, továbbá építési anyagok be nem épített készleteit negyedévenként fordulónappal, mennyiségi felvétellel kell leltározni. 20. A növénytermelés befejezetlen termelését (szántóföldi, zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és virágtermelés, beleértve a betakarítatlan terményeket is) lehetőleg helyszíni szemle útján az operatív nyilvántartások alapján december hónapban kell leltározni. Az év végéig be nem takarított területek nagyságát méréssel kell megállapítani. A szőlő- és faiskolák befejezetlen termelését, az erdei csemetekertek csemeteállományát lombhullás előtt megszámlálással (próbasoros számlálással vagy mintavételes becsléssel) táblánként (csemetekertenként) kell leltározni. A lábonálló fűz- és nádtermelés befejezetlen állományát mintavételes becsléssel kell leltározni. A keltetés befejezetlen termelése december 31-én keltetés alatt levő tojások nyilvántartás szerinti mennyisége. F) Egyéb eszközök és források leltározása 1. A vállalkozások egymás között fennálló követeléseiket és tartozásaikat — a 2. pontban foglaltak kivételével — szeptember 30. napjával egyeztetéssel kötelesek leltározni. 2. A pénzintézetek egymás között fennálló követeléseket és tartozásaikat az év utolsó napjával kivonatok és értesítések alapján kötelesek egyeztetni. 3. A szállító (hitelező) vállalkozás az egyeztetésre alkalmas egyenleg írásban közlésével köteles fennálló követelését a vevő (adós) vállalkozással közölni. Nem kell értesítést küldeni az elismert követelésekről, az ún. nullaegyenlegekről, továbbá azokról a követelésekről, amelyeknek pénzügyi kiegyenlítése 30 napon belül megtörténik. Az egyeztetést a szeptember 30-i állapotnak megfelelően, november hónapban indokolt elvégezni. A pénzintézetek a vállalkozásokkal szemben — a pénzintézeti tevékenységnél — fennálló tartozásokat és követeléseket egyeztetésre alkalmas egyenleg közlésével (számlakivonat) kötelesek egyeztetni. 4. A követelések és tartozások egyeztetése során mutatkozó különbözeteket (vitás tételeket) az évzáró mérleg elkészítése előtt tisztázni kell. 5. A szeptember 30-án fennálló 30 napon túli külföldi követeléseket (ideértve a refinanszírozott külföldi követeléseket is) és tartozásokat a külkereskedelmi vállalatok, és külkereskedelmi joggal felruházott vállalkozások bevonásával, a nyilvántartásokkal való egyeztetéssel kell leltározni. 6. A vállalkozás a költségvetéssel kapcsolatos elszámolásait (a fennálló tartozásokat és követeléseket) az Adóel-