Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 933 rűsített mérleget, az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás és a lakásszövetkezet vagyonkimutatást készít. (3) Az újonnan alakuló, illetve szervezeti átalakulással létrejövő vállalkozás a megalakulás napjával meglévő eszközeiről nyitóleltárt, a könyvvezetési kötelezettségétől függően nyitómérleget vagy nyitó vagyonkimutatást köteles készíteni. A nyitómérleget a megalakulás napjától számított 90 napon belül az illetékes adóhatóságnak kell megküldeni. Egyesülés esetén a beolvadó vállalkozás zárómérlegének eszköz és forrás adatait az újonnan alakuló vállalkozás köteles nyitómérlegébe felvenni. Szétválás esetén az újonnan alakuló vagy a kiváló vállalkozás nyitómérlegébe az eszköz és forrás adatokat a vagyonmegosztási megállapodás alapján köteles felvenni. (4) Az átszervezéssel, vagy átalakulással megszűnő vállalkozás a tevékenység befejezésének napjával záróleltárt és könyvvezetési kötelezettségétől függően zárómérleget, illetve záró vagyonkimutatást köteles készíteni. A zárómérleg eredményt nem tartalmazhat, ezért a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvényben foglaltaknak megfelelően a zárómérleg elkészítése előtt a mérleg szerinti eredményt fel kell osztani és a tiszta eredménnyel a felhalmozott vagyont módosítani kell. (5) A felszámolással megszűnő vállalkozás a felszámolás közzétételének napjával a felszámoló közreműködésével záróleltárt és az eredmény felosztásával zárómérleget készít. A felszámoló a záróleltár és a zárómérleg alapján a felszámolással megszűnő vállalkozás eszközeit és azok forrásait átveszi, nyitómérleget készít, majd a megszűnő vállalkozás eszközeit értékesíti és az adósokkal elszámol. A felszámoló a felszámolás befejezésekor a bíróság részére felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot készít. A felszámolási zárómérleg készítéséről a pénzügyminiszer külön jogszabályban rendelkezik. (6) A végelszámolással megszűnő gazdasági társaság a végelszámolás közzétételének napjával a végelszámoló közreműködésével záróleltárt és az eredmény felosztásával zárómérleget készít. A végelszámoló a záróleltár és a zárómérleg alapján a végelszámolással megszűnő gazdasági társaság eszközeit és azok forrásait átveszi, nyitómérleget készít, a megszűnő vállalkozás eszközeit értékesíti, az adósokkal és a hitelezőkkel elszámol. A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor végelszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot készít, és azokat a megszüntető határozatot hozó szervnek bemutatja, majd a jóváhagyás után a bíróságnak megküldi. Mérleg 3.§ (1) A mérleg a vállalkozás összes eszközeinek és az eszközök forrásainak forint értékét mutatja. (2) A mérleg a pénzeszközöket, a követeléseket, a saját előállítású és a vásárolt készleteket, az egyéb aktívákat, a befektetett eszközöket, az állóeszközöket és beruházásokat, a folyó forrásokat, a hosszú lejáratú tartozásokat, az alapítói és a felhalmozott vagyont, a tartalékvagyont és az egyéb forrásokat, valamint az eredménykimutatással számszerűen egyezően a nyereséget vagy veszteséget tartalmazza. Az egyszerűsített mérleg az eszközök között a saját előállítású készletek értékét nem tartalmazhatja. (3) A mérleget a szabályszerűen végrehajtott leltározás alapján helyesbített, bizonylatokkal alátámasztott és ellenőrzött könyvviteli nyilvántartások, valamint az időszakra vonatkozó főkönyvi kivonat alapján kell elkészíteni. (4) A mérleget a vállalkozás vezetője (a vállalat igazgatója, a szövetkezet elnöke, a társaság ügyvezetője, a vállalkozás képviselője) és a számviteli rendért felelős vezető (gazdasági igazgató, főkönyvelő) köteles aláírni. Aláírásukkal a mérlegben szereplő adatok valódiságát igazolják. (5) A mérleg elfogadását (jóváhagyását) és a mérlegben kimutatott eredmény megállapítását a mérleg megállapítására jogosult testület vezetője (például a vállalati tanács elnöke, a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés elnöki funkcióját betöltő személy), illetve az államigazgatási irányítás alatt álló vállalat igazgatója aláírásával igazolja. Vagy önkim u tatás 4. § (1) Az 1. § b) pontjában nevezett vállalkozás, amennyiben a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvényben meghatározott éves árbevétele a 25 millió forintot nem haladja meg és egyszeres könyvvitelt vezet, a naptári év utolsó napjával vagyonkimutatást készít. (2) A vagyonkimutatás a pénzeszközök, az állóeszközök, a készletek, a követelések és a tartozások forint értékét mutatja. A vagyonkimutatás külön tételben tartalmazza az alapítói (bevitt) vagyon és a tartalékvagyon forint értékét is. (3) A vagyonkimutatást a naplófőkönyv, a leltárak és az analitikus nyilvántartások adatai alapján kell elkészíteni. (4) A vagyonkimutatást a vállalkozó, a vállalkozás képviselője (képviselői) köteles aláírni. Aláírásával a vagyonkimutatásban szereplő adatok valódiságát igazolja. (5) A megszűnő egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás a tevékenység befejezésének napjával záróleltárt és záró vagyonkimutatást köteles készíteni. • Leltározás 5. § (1) A leltározás a vállalkozás tulajdonát képező, illetőleg kezelésébe vagy használatába adott eszközök (aktívák), valamint azok forrásai (passzívák), továbbá a birtokában levő idegen eszközök valóságban meglevő állományának (mennyiségének) megállapítása. A leltározási tevékeny-