Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

31. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 923 a technológiai folyamat figyelembevételével a vállalkozó határozza meg. Kalkulációs egység lehet a) termék (egyedi megrendelésre, sorozatban és tömegben előállított termék); b) termék-csoport; c) technológiai folyamat; d) megrendelésre teljesített ipari szolgáltatás. Az ipari tevékenység önköltségszámítására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni a számítástechnika-alkalmazási termékek és szolgáltatások önköltségszámításánál is. II. Az ipari termékek és szolgáltatások önköltségszámításának kalkulációs sémája A közvetlen önköltséget a következő kalkulációs séma szerinti részletezésben kell kiszámítani: 1. Közvetlen anyagköltség 2. Közvetlen bérköltség 3. Közvetlen bérek járulékai 4. Gyártási különköltség 5. Egyéb közvetlen költségek 6. Közvetlen önköltség (1+2+3+4+5) A kalkulációs séma szerinti költségtényezők vállalati (szakmai) sajátosságoknak, információs igényeknek megfelelően részletesebben is tagolhatók. III. A közvetlen önköltség kalkulációs költségtényezőinek tartalma Közvetlen költség minden olyan, a termék előállítása és a szolgáltatás teljesítése érdekében felmerült költség, amely a kalkulációs egységre utalványozható, illetve amelynek a kalkulációs egységre jutó értéke megfelelő mutatók, jellemzők segítségével megállapítható és elszámolható a következő tartalommal. 1. Közvetlen anyagköltség Közvetlen anyagköltségként kell kimutatni a kalkulációs egység terhére utalványozható vagy elszámolható anyagok értékét; így — a felhasznált nyers- és alapanyagok, — a nyers- és alapanyagok technológiai átalakításában közvetlenül résztvevő fűtőanyag és energia (technológiai energia), — a vásárolt félkész termékek és alkatrészek (kooperációs termékek), valamint — a továbbfelhasznált saját termelésű félkésztermékek és alkatrészek értékét. Közvetlen anyagköltségként mutatható ki a vásárolt nyers- és alapanyagok után külön felszámított szállítási és rakodási költség. A belföldön vásárolt anyagok beszerzési ára az általános forgalmi adó nélküli vételárat — az esetleges engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt árjegyzéki árat —, a külön felszámított szállítási és rakodási költségeket, továbbá a beszerzés után fizetendő adókat, illetve a kapott visszatérítéseket (árkiegészítéseket, támogatásokat) foglalja magában. Külföldi beszerzéseknél (importnál) a beszerzési árba a számlázott vételáron kívül beletartoznak a vámköltségek (vám, vámkezelési díj), az import-támogatás, az importbefizetés, a fogyasztási adó, az — általános forgalmi adó nélküli — import bizományi díj és a határállomásig felmerült fuvar összege. Nem tartozik bele az import anyagok beszerzési árába az árubehozatali engedélykérelem beadványi illetéke, a statisztikai illeték és a vámhatóság által kivetett, vagy önadózás formájában elszámolt általános forgalmi adó. A nyers- és alapanyagokat — a szakmai sajátosságok szem előtt tartásával — az anyagféleségek pontos meghatározásával kell felsorolni. A továbbfelhasznált saját termelésű félkésztermékeket és alkatrészeket — a további termelési fázisokban — összességükben mindig a saját termelésű készletek értékelésének alapjául szolgáló tényleges közvetlen önköltségen kell számításba venni. Ha a vállalat a tényleges közvetlen önköltséget — a könyvviteli előírásokkal összhangban — megbontja a saját termelésű készletek elszámolási egységáron számított értékére és a készletre jutó készletérték-különbözetre, a tovább felhasznált saját termelésű termékekre jutó készletérték-különbözetet is el kell számolnia. Ha a saját előállítású félkész termékeket eladási áron vették számításba, elszámolási egységárként a félkész termékek eladási árát kell használni és a továbbfelhasznált félkész termékek eladási áron számított értéke, valamint az értékelés alapjául szolgáló tényleges közvetlen önköltségen számított értéke közötti különbözetet (készletérték-különbözet) az utókalkulációban külön tételben kell szerepeltetni. A közvetlen anyagköltséget csökkenteni kell a kalkulációs egységre megállapítható hulladék (ideértve a dolgozók selejtkártérítési kötelezettségét is) és melléktermék értékével. Hulladék az az anyagmennyiség, amely a gyártáselőkészítés által utalványozott és kiadott anyagok kiszabása, méretre vágása, megmunkálása közben keletkezik. Melléktermék olyan anyag, amely a gyártási folyamatban keletkezik és hasznos tulajdonságokkal rendelkezve felhasználhatóvá válik. A hulladékot és a mellékterméket eladási áron, illetve ennek hiányában a használati értéknek megfelelően diktált áron kell az elő- és utókalkulációban szerepeltetni. 2. Közvetlen bérköltség Közvetlen bérköltségként kell kimutatni a termék előállításáért (megmunkálásáért) vagy egy-egy művelet elvég-