Tanácsok közlönye, 1988 (37. évfolyam, 1-33. szám)

1988 / 31. szám

924 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 31. szám zéséért teljesítmény- vagy időbérben az érvényes szabályok szerint kifizethető (elszámolható), illetve kifizetett (elszámolt) munkabér összegét. Közvetlen bérek járulékai A bérjárulékok a kiegészítő fizetéseket, a bérpótlékokat és az így számított összes bért terhelő társadalombiztosítási járulék összegét foglalják magukban. 4. Gyártási különköltség A gyártási különköltségek csak meghatározott kalkulációs egységhez kapcsolódhatnak. Gyártási különköltségként kell kimutatni a készülékeknek, szerszámoknak, mintáknak, különleges gyártóeszközöknek, a softvertermékeknek, a nagyértékű és három éven túl elhasználódó fogyóeszközöknek, a vásárolt szellemi termékeknek (például szabadalom, ipari minta, Know-how), a találmányi díjnak és a találmánnyal kapcsolatos közreműködői díjnak, a szabadalom hasznosítási (licenc) díjának, az újítási díjnak és az újítással kapcsolatos közreműködői díjnak, az ipari mintaoltalom jogosultját megillető licenciadíjnak, és a szolgálati minta fejében fizetett díjnak, továbbá a magánszemélyeknek fizetett szakértői díjnak kalkulációs egységre közvetlenül elszámolható költségei összegét, valamint a termék helyszíni szerelésével, beépítésével kapcsolatban felmerült kiszállási és utazási költségeket. A gyártási különköltségeket részletezni kell. A különleges gyártóeszközöknél — ha elszámolásuk mennyiségarányos — a gyártóeszköz összes költségét és a vele gyártani tervezett mennyiségei is fel kell tüntetni. 5. Egyéb közvetlen költségek Az ebben a költségtényezőben kimutatandó költségeket a gyártási rendszer, a technológia, a termelés-szervezés adottságai és sajátosságai figyelembe vételével a vállalkozó határozza meg. A vállalkozó elhatározásától függően egyéb közvetlen költségként számolhatók el a gépek (termelő berendezések) működtetésének és üzemeltetésének költségei, amennyiben azok kalkulációs egységre jutó értéke megfelelő mutatók, jellemzők segítségével megállapítható. Ide tartoznak: — a gépek (termelő berendezések) energia költségei, a termelési célt szolgáló és közvetlen anyagköltségként el nem számolt tüzelőanyag, gőz, gáz, sűrített levegő, víz stb. — a gépkezelők és gépkiszolgálók közvetlen munkabérként el nem számolt munkabére (törzsbérek, bérjárulékok), — a gépek (termelő berendezések) üzemeltetésével kapcsolatban felhasznált segédanyagok (kenő és törlő anyagok) és fogyóeszközök értéke (ideértve a fogyóeszköz javítás költségeit és a bérelt fogyóeszközök kölcsönzési díját), — a gépek (termelő berendezések) állóeszközfenntartásának költségei, — a gépek (termelő berendezések) értékcsökkenési leírása. Technológiai folyamatonkénti (fázisonkénti) kalkuláció esetében itt mutatható ki a fázisnak az üzemi általános költségek körébe tartozó összes költsége. Előfeltétel az, hogy a fázis költségei és a fázisban előállított termékek közötti kapcsolat műszaki-gazdasági számításokkal meghatározható legyen. Ez általában akkor valósítható meg, ha a fázisban egy vagy egyfajta terméket vagy termékcsopotot gyártanak, illetve annak megmunkálását végzik. A vállalkozónak az egyes fázisokhoz tartozó tevékenységek költségtartalmát a fázis kezdő- és végpontját a Szabályzatban részletesen felsorolva rögzítenie kell. Az előzékben felsorolt költségeken túlmenően a vállalkozó ebben a költségtényezőben mutathatja ki az üzemi általános költségek vagy a központi irányítás költségei közé tartozó, de a kalkulációs egységre utalványozható költségeket, így például — a gépek és termelő berendezések bérleti díját; — a bérmunkát végzőnek a munka teljesítésért térített díjat; — megbízások teljesítéséért a vállalkozóknak térített összeget. Az általános költségek közül kiemelt és egyéb közvetlen költségként elszámolt költségek körét és tartalmát a Szabályzatban rögzíteni kell. 6. Közvetlen önköltség A költségkategória a közvetlen költségek összegezésével határozható meg. 2. számú melléklet a 6011988. (XII. 24.) PM rendelethez I. Az építőipari tevékenység kalkulációs egységei 1. Az építőipari tevékenység kalkulációs egységeit — ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik — a vállalkozó határozza meg az Építményjegyzékben szereplő építmények (építményrészek), a Szolgáltatási Tevékenységek Jegyzéke szerinti munkák és szolgáltatások (ezek részegységei), továbbá a vállalkozás nagysága, tevékenységének összetétele figyelembevételével. 2. A rendelet alkalmazása szempontjából építőipari tevékenységnek minősül a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Építményjegyzékben szereplő építmények kivitelezése (megvalósítása, bővítése, bontása), továbbá a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Szolgáltatási