Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 551 b) a gyámhatósági eljárásról szóló 1 1974. (VI. 27.) OM számú rendelet, valamint az ezt módosí­tó 2/1978. (I. 20.) OM számú, az 5 1978. (IV. 23.) OM számú, a 2 1982. (I. 27.) MM számú az 1/1983. (II. 23.) MM számú, a 23/1983. (XII. 28.) MM számú rendelet, c) a művelődésügyi jogszabályokban megálla­pított egyes hatáskörök módosításáról szóló — a 9/1981. (VI. 13.) MM számú rendelettel módosí­tott — 187/1968. (M. K. 23.) MM számú utasítás 9. pontja, d) a gyámhatósági ügyviteli szabályzatról szóló 107/1970. (M. K. 4.) MM számú utasítás, vala­mint az ezt módosító 120/1974. (M. K. 24.) OM számú utasítás, e) a községek és nagyközségek tanácsai szak­igazgatási szervének művelődésügyi, valamint gyámügyi hatásköréről és feladatairól szóló 165/1971. (M. K. 22.) MM számú utasítás D) Feladatai a gyermek és ifjúságvédelem körében, valamint a gyámügyek elintézésében című fe­jezete. f) a megyei (fővárosi) tanácsok végrehajtó bi­zottsága művelődésügyi feladatokat ellátó szak­igazgatási szervének feladatairól, hatásköréről, hatósági jogköréről szóló 142/1973. (MK 13.) MM számú utasítás II. fejezetének 14. pontja és a 16. pont d) bekezdésének első, második és harmadik fordulata, g) a megyei városi, fővárosi kerületi, városi ta­nács végrehajtó bizottsága művelődésügyi felada­tot ellátó szakigazgatási szervének feladatairól, hatásköréről, hatósági jogköréről szóló 173/1973. (MK 20.) MM számú utasítás II. fejezete 15. pontjának e) bekezdése. Köpeczi Béla s. k., művelődési miniszter A Magyar Népköztársaság legfelsőbb Bíróságának irányelvei A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGÁNAK 19. számú Irányelve a családjogi tárgyú irányelvek felülvizsgálatáról A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt (Csjt) módosító 1986. évi IV. törvény új szabályokat tartalmaz a házas­ság felbontására és házassági vagyonjogra vonat­kozóan. Egyebek mellett rendelkezik arról, hogy a házastársaknak a házasság felbontására irá­nyuló elhatározását mely esetekben lehet végle­gesnek tekinteni, illetve, hogy az ezzel összefüg­gésben kötött és a bíróság által jóváhagyott egyezség megváltoztatását milyen feltételek ese­tén lehet kérni. Bevezette a házassági vagyon­jogi szerződés intézményét, amely a házastársak közötti különböző megtérítési igények tekinteté­ben is alkalmazható. Változtatta továbbá a házas­társak és harmadik személyek közötti jogviszo­nyokra vonatkozó szabályokat. A Csjt módosí­tása többek között érinti a szülőtartással és a gyermek elhelyezésével kapcsolatos rendelkezése­ket is. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíró­ság Teljes Ülése felülvizsgálta a családjogi tár­gyú irányelveit és a felülvizsgálat eredménye­ként a következők szerint határozott: A fentiekre tekintettel — 1987. évi július 1. napjával — hatályon kívül helyezi: — a szülőtartásról szóló 8. számú, — a házassági bontóperekkel kapcsolatos álta­lános szempontokról szóló 9. számú és — a házassági vagyonjogi igényekről szóló 10. sz. Irányelvet. A gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempon­tokról szóló 17. számú Irányelvet módosítja. A módosításokra tekintettel a Legfelsőbb Bí­róság 17. számú Irányelvének teljes szövege a következő: A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának a 19. számú Irányelvvel módosított 17. számú Irányelve a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról (egységes szerkezetben) Államunk az Alkotmányban, a Családjogi Tön­vényben és számos más jogszabályban kifejezés­re juttatja a család sokoldalú védelmének, támo­gatásának szükségességét. Ezt a megkülönböz­tetett figyelmet elsősorban az indokolja, hogy a család biztosítja azt a környezetet, amelyben a gyermek születésének, felnevelésének, szocialista emberré formálásának legkedvezőbb feltételei teremthetők meg. Alapvető társadalmi és egyéni érdek fűződik tehát a családi élet szilárdságához. Az állam és a társadalom széles körű gondos­kodása ellenére is azonban —külső és belső ha­tások következtében — a házasságok egy része megromlik. Fokozott figyelmet kell tehát fordíta­ni arra, hogy miként alakul a gyermek sorsa a házasság felbomlása után. A Családjogi Törvény (az 1974. évi 1. tör­vénnyel és az 1986. évi IV. törvénnyel módosí­tott 1952. évi IV. törvény, a továbbiakban: Csjt.) tartalmazza a gyermek elhelyezésének, valamint a gyermekelhelyezés megváltoztatásának szabá­lyait. A Legfelsőbb Bíróság az elmúlt évek során számos határozatában és a XXXVII. számú Pol­gári Elvi Döntéssel módosított XXI. számú Pol­gári Elvi Döntésben adott — a jogalkotásra is

Next

/
Oldalképek
Tartalom