Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 17. szám

533 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 17. szám ményeinek tisztázása céljából helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyvet (a továbbiakban: környezettanulmány) készít. (2) A gyámhatóság az eljárása során felhasználhat másik szakigazgatási szerv, hatóság, illetőleg családvédelemmel foglalkozó más szerv, dolgozója, illetve munkatársa (pl. egészségügyi szerv dolgozója, társadalmi szerv aktívája, nevelési-oktatási intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse) által tartott helyszíni szemlén készített jegyzőkönyvet, továbbá az általa más ügy eldöntéséhez készített környezettanulmányt is, feltéve, hogy annak elkészítése óta hat hónap még nem telt el. (3) A gyámhatóság a bíróság megkeresésére is köteles környezettanulmányt készíteni. A képviselet 9. § A gyámhatósági eljárásban a képviseleti jogosultságot közokirattal [a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. § (1)—(2) bek.] vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal [Pp. 196. § (1) bek.] kell igazolni. A tényállás tisztázása 10. § A hivatalból indított vagy folytatott eljárás során — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — a törvényes képviselőt és a korlátozottan cselekvőképes személyt, továbbá minden esetben azt, akivel szemben kötelezettséget kívánnak megállapítani, meg kell hallgatni. A meghallgatástól a gyámhatóság eltekinthet, ha a meghallgatás miatti késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. 11. § Ha az ügyben a kiskorú személyiségével kapcsolatosan jelentős tény vagy egyéb körülmény megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőként a nevelési tanácsadót, a pályaválasztási tanácsadót, a gyermekideggondozó intézetet vagy a családvédelemmel foglalkozó más szervet kell megkeresni. A gyámhatóság ilyen esetben arra kötelezi a törvényes képviselőt, hogy a kiskorúval keresse fel a szakértőként kirendelt szervet és működjön közre a szakértői vizsgálatban (a továbbiakban: kiskorú személyiségére vonatkozó szakvélemény). A határozat alakja és tartalma 12. § (1) A határozat rendelkező részének az Áe. 43. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakon kívül tartalmaznia kell a) a kiskorú, továbbá annak a személynek, akinek képviseletére gondnokot rendeltek vagy akire nézve kötelezettséget állapítottak meg, illetve akit valamire feljogosítottak anyja nevét, születési helyét, személyi számát, állandó és ideiglenes lakásának, valamint tartózkodási helyének címét, b) a határozatba foglalt döntés jogkövetkezményeiről való tájékoztatást és a teljesítés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetést, c) a határozatba foglalt döntés végrehajtásában, teljesítésében érdekelt szerv megkeresését. (2) Ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna, a gyámhatóság a határozatot akkor is meghozhatja, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok nem, vagy nem teljesen állnak rendelkezésére. A végrehajtható határozatok 13. § Minden olyan ügyben, amelyben a döntés más szerv feladatkörét is érinti, vagy a döntés valamely jog érvényesítéséhez, illetőleg eljárás lefolytatásához szükséges, az ügyfelet a határozat jogerőre emelkedéséről értesíteni kell. MÁSODIK RÉSZ ' EGYES GYÁMHATÓSÁGI ÜGYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK IV. fejezet A házasságkötés A házasságkötési engedély iránti kérelem 14. § A kiskorú házasságkötéséhez szükséges előzetes engedély [Csjt. 10. § (2) bek.] megadása iránti kérelemhez csatolni kell azokat az iratokat (jövedelmi igazolás, szülői nyilatkozat, betétkönvv, tulajdoni lapmásolat stb.), amelyekből megállapítható, hogy a kiskorú házasuló, illetve meglevő vagy a tizennyolcadik életévének elérése eÜS születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van. 5