Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 17. szám

i i. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE Az engedélyezés feltételei 15. § A gyámhatóság a házasságkötésre az előzetes engedélyt akkor adja meg, ha a házasságkötés a kiskorú érdekét szolgálja, továbbá ha a kiskorú a) a házasságkötéshez szükséges testi, értelmi és erkölcsi fejlettséggel rendelkezik, b) megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van, cj meglevő, illetőleg a tizennyolcadik életévé­nek elérése előtt születendő gyermekének gondo­zásához, ellátásához, neveléséhez szükséges fel­tételek biztosítva vannak, d) az engedély megadása iránti kérelmet sza­bad akaratából, befolyásolástól mentesen nyúj­totta be. V. fejezet A családi jogállás A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat 16. § (1) Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot [Csjt. 37. § (1) bek.] a gyermek születése előtt teszik, a fogamzás és a szülés feltételezett időpontját szakorvosi bizonyít­vánnyal kell igazolni. (2) Az anya által megjelölt férfi a gyermek születése előtt nyilatkozattételre csak akkor idéz­hető meg, ha az anya az (1) bekezdésben megha­tározott igazolást bemutatta. (3) A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozatának érvényességéhez szük­séges törvényes képviselői nyilatkozat pótlását [Csjt. 37. § (3) bek.] az elismerő nyilatkozatot te­yő férfi vagy a gyermek kérheti. (4) A nyilatkozat hatályához szükséges a) anyai hozzájárulás pótlását a nyilatkozatot tevő férfi, a gyermek és a törvényes képviselő, b) gyermeki hozzájárulás pótlását a nyilatkoza­tot tevő férfi és az anya kérheti [Csjt. 37. § (4) bek.]; 17. § (1) Az elismerésről készített jegyzőkönyvnek [Csjt. 37. § (5) bek.] tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyből megállapítható, hogy a férfi a gyermeket a Csjt. 37. §-ának (2) bekezdé­sében meghatározottak szerint teljes hatályú nyi­latkozattal a magáénak ismerte el. A gyámható­ság jegyzőkönyvbe foglalja továbbá az anya, a kiskorú gyermek és a törvényes képviselő hoz­zájáruló nyilatkozatát, valamint a gyermek csa­ládi nevére vonatkozó bejelentést, (2) Az anyát, a törvényes képviselőt, illetőleg az apaként megjelölt férfit lehetőleg együttesen kell meghallgatni. Képzelt személy szülőként való bejegyzése 13. § Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen vagy apjának kiléte nem állapítható meg, a gyámha­tóság a Csjt. 41. §-ának (1) bekezdésében megha­tározott intézkedések során megállapítja mind­azokat az adatokat, amelyekre a gyermek szüle­tési anyakönyvének kiállításához* szükség van. VI. fejezet Az örökbefogadás Az örökbefogadás feltételei 19. § (1) Az örökbefogadással kapcsolatos eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére indul meg. (2) A gyámhatóság az örökbefogadás engedé­lyezése tárgyában hozott döntése [Csjt. 48. § (1) bek.] előtt — a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel — köteles meghallgatni az örökbe fo­gadni szándékozó személyt, a korlátozottan cse­lekvőképes kiskorút, a kiskorú szülőjét, ha szü­lői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg, a törvényes képviselőt, ha nem a szülő a törvé­nyes képviselő, valamint a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó fél vele együttélő házastársát. (3) Nem kell meghallgatni a) a Csjt. 48. §-ának (2) bekezdése alapján nyi­latkozattételre köteles személyt, ha állandó lakó­helye külföldön van és külföldön is tartózkodik, feltéve, hogy nyilatkozatát közokiratba vagy ma­gánokiratba foglalta és azt felülhitelesítették [Pp. 195. § (5) bek., 198. § b) pont], b) a házasságban élő, de önállóan örökbe fo­gadni szándékozó személlyel együttélő házastár­sat, ha nyilatkozatát közokiratba vagy teljes bi­zonyító erejű magánokiratba foglalták, c) az intézeti gyámot, ha nyilatkozatát írásba foglalta, d) a kiskorút, ha az örökbe fogadni szándékozó személyt vér szerinti szülőjének ismeri. 20. § (1) A 19. § (2) bekezdésében megjelölt szemé­lyek meghallgatásáról készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a) az örökbe fogadni szándékozó személy nyi­latkozatát arról, hogy , * 1982. évi 17. számú tvr. 32. § (1) bek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom