Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 17. szám

17. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE nő elbocsátás iránti kérelemhez szükséges hozzájárulás*. (3) A (2) bekezdés dj—f) és h) pontjában meghatározott hatáskör az intézkedés megszüntetésének a jogát, a d), e) és h) pontjában meghatározott hatáskör, a gondozási díj megállapításának es megszüntetésének, továbbá az e)—h) pontban meghatározott hatáskör a kapcsolattartás szabályozásának a jogát is magába foglalja. Az általános illetékesség 3. § (1) Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek a területén a kiskorú szüleinek, gyámjának, az ügyei vitelében akadályozott, illetőleg a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy gondnokának (a továbbiakban együtt: törvényes képviselő) állandó lakóhelye van (általános illetékesség). (2) Ha a szülői felügyeletet együttcsen gyakorló szülők állandó bejelentett lakása különböző gyámhatóságok illetékességi területén található, közülük az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a kiskorú állandó bejelentett lakóhelye van. Ha a kiskorú állandó bejelentett lakóhelye egyik szülőjével sem azonos, az a gyámhatóság illetékes eljárni, amelynek területén az anya állandó bejelentett lakóhelye található. (3) Állandó lakóhely hiányában — az előző bekezdésekben foglaltak szerint — a gyámhalóság illetékességét az ideiglenes lakóhely, illetőleg a tartózkodási hely alapítja meg. 4. § Ha a kiskorúnak, illetve az ügyei vitelében akadályozott vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek nincs törvényes képviselője vagy annak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén a gyámrendelés, illetve a gondnokrendelés szükségessé vált. Az egyéb illetékességi okok 5- § (1) Méhmagzat részére az a gyámhatóság illetékes gondnokot rendelni (Ptk. 10. §), amelynek területén az anya állandó lakóhelye van. (2) Eseti gondnok rendelésére [Ptk. 225. § (1) bek.] — a családi jogállás megállapítására irányuló perekben történő gondnokrendelés kivételével — az a gyámhatóság illetékes, amelynek a területén a gondnok működésére szükség van. • 1957. évi V. törvény 12. § (2) bek. (3) Ha a szülő a gyermek örökbefogadásához úgy ad hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó szemelvet e.s személyi adatait nem ismeri [Csjt. 43. § (3) bek.], a nyilatkozat felvételére bármelyik gyámhatóság illetékes. (4) Ha az örökbefogadás felbontásakor az örökbefogadott nagykorú, az illetékességet állandó lakóhelye, ennek hiányában az örökbefogadó állandó lakóhelye alapítja meg. (5) Ha kiskorú férfi és nő kíván házasságot kötni, az előzetes engedély megadására [Csjt. 10. § (2) bek.] az a gyámhatóság illetékes, amelynek a területén a nő állandó bejelentett lakóhelye van. (6) Ha a kiskorú a gvámhatóság engedélyével a szülői házat elhagyta [Csjt. 77. § (2) bek.], ezt követően a gyámhatóság illetékességét a kiskorú állandó lakóhelye alapítja meg. (7) Ha a kiskorút intézeti nevelésbe vették [Csjt. 92/A. § (1) bek. c) ponti, a gyámhatóság illetékessége mindaddig fenn áll, ameddig a kiskorú állandó lakóhelye nem változik. Ha a kiskorú állandó lakóhelye megváltozik, a gyámhatóság illetékességét a kiskorú állandó lakóhelye határozza meg. (8) A szülői felügyelet megszüntetése iránt pert índitó [Csjt. 90. § (1) bek.] gyámhatóság illetékes a kiskorú állami nevelésbevételére is [Csjt. 92/A. § (1) bek. e) pont]. (9) A gyámhatóság illetékessége az állami nevelésbevétel fennállásáig nem változik. III. fejezet A gyámhatósági eljárás közös szabályai Az ügyfél 6- § A gyámhatósági eljárásban az állampolgársá-' got vizsgálni kell.* Az eljárás megindítása 7. § A gyámhatóság — ha jogszabály másképp nem rendelkezik — az eljárást bármely ügyben hivatalból is megindíthatja vagy folytathatja. A jegyzőköny (környezettanulmány) 8- § (1) Ha a gyámhatóság az ügyfél vagyoni szociális, egészségügyi, kulturális, lakás stb. körül* • 1982. évi 17. számú tvr. 13. §. (2) bek.