Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 36. szám

36. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1129 alapján kisebb az ott meghatározottnál, a jövedelmet a 13. § (2) bekezdése szerint lehet meghatározni. (3) ha a magánszemély az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmet többévi tevékenység után egy naptári évben szerzi meg, és az az előző évi adóalapjának az 50%-át meghaladja, a jövedelem kérelemre - a végrehajtási rendeletben meghatározott módon és feltételek szerint - legfeljebb három részre megosztható. (A Tv. 6. §-ához) - 7.§ (1) A Tv. alkalmazása szempontjából munkaviszonyon kívül végzett szellemi tevékenységnek minősül a Tv. 6. §-ában felsorolt az a tevékenység is, amelyet a dolgozó munkáltatója számára végez, de díjazása nem a munkaviszony keretében történik. (2) A Tv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjában említett más a) tudományos tevékenység: a felsőoktatási oktatói, az igazságügyi szakértői, a műszaki szakértői, a lektori, a szerkesztői, az Országos Tudományos Kutatási Alapból finanszírozott tudományos kutatói, a műszaki szak-grafikai, valamint a szakfordítói tevékenység; b) művészeti tevékenység: a restaurálás, az építőművészeti tevékenység (ha az alkotó vezetőtervezői jogosultsággal rendelkező építész és egyben a Magyar Építőművészek Szövetségének tagja), a mozgástervezés, a látványtervezés, a színházi rendezés, a hangszerelés, a televízió- és filmoperatőri tevékenység, az előadóművész előadása, valamint az oktatási intézményekben végzett művészetoktatás. 8. § (1) A magánszemély a jövedelem megszerzését követő 30 napon belül kérheti az adóhatóságtól a jövedelem megosztásának engedélyezését. Az adóhatóság a tevékenység jellege és a jövedelem nagysága alapján állapítja meg, hogy a jövedelem megosztható-e. (2) A jövedelem megosztása esetén annak 1/3 részét kell összevonni a magánszemély - tárgy évben megszerzett egyéb adóköteles jövedelmeivel, és meg kell állapítani az ezek szerint fizetendő adót. Ezt követően meg kell állapítani a magánszemély összevont jövedelmének megfelelő legmagasabb adókulcsot. A megosztásra kerülő jövedelem 2/3 részét ennek a kulcsnak az alkalmazásával elkülönítve kell adóztatni. Az adót a tárgy évi egyéb jövedelmek adójával együtt meg kell fizetni. (3) Az adóelőleget a jövedelem megosztására tekintet nélkül a kifizetőnek le kell vonnia. A megosztásból származó kedvezmény az év végén adókülönbözet-visszatérítés formájában érvényesíthető. Mezőgazdasági kistermelésből származó jövedelem 7. § (1) A mezőgazdasági kistermeléssel elért bevétel - ha az abból származó jövedelem nem esik vállalkozói adó alá 500 000 forintot meghaladó részének növénytermesztés esetén 30%-a, állattenyésztés és állati termékek értékesítése esetén a 10%-a tekintendő jövedelemnek. A végrehajtási rendelet határozza meg, hogy e törvény alkalmazásában mi minősül mezőgazdasági kistermelésnek. (2 A közös háztartásban élő, 16. életévüket betöltött közeli hozzátartozók |Ptk. 685. § b) pontjai által elért bevételt - ha a mezőgazdasági kistermelést közösen folytatják - egybe kell számítani, és az ebből származó jövedelmet közöttük egyenlő arányban meg kell osztani. Ebben az esetben a 15. § 16. pontjában meghatározott mentesség csak együttesen illeti meg a kistermelőket. (A Tv. 7. §-ához> M (1) A Tv. alkalmazásában mezőgazdasági kistermelésnek minősül a munkaviszony keretén kívül végzett szántóföldi növénytermesztés, szabadföldi és hajtatott zöldségtermesztés, gyógynövénytermesztés, kivéve a virágkertészetet és a dísznövény-termesztést, szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint gombatermesztés, - állattartás, állathízlalás, méhészet, halászat, kivéve a díszállatok és kísérleti állatok tenyésztését, - saját termelésű zöldség, gyümölcs, szőlő és tej feldolgozásából származó termék előállítása és értékesítése, ha a tevékenységhez jogszabály szerint iparjogosítvány vagy magánkereskedői engedély nem szükséges. (2) A törvény alkalmazásában kistermelésnek minősül az (1) bekezdés szerinti tevékenység akkor is, ha azt külön megállapodás alapján a munkakörön és munkaidőn kívül részes munkavállalás keretében végzik. (3) Mezőgazdasági kistermelés esetén a bevételnek a termék, termény vagy állat eladási árát kell tekinteni, abban az esetben is, ha az eladási ár egy része nem a kistermelőt illeti meg. A mezőgazdasági nagyüzem által kihelyezett állat értékesítéséért kapott bevételből azonban az állat kihelyezéskori értékét figyelmen kívül kell hagyni. Vállalkozásból származó jövedelem 8. § (1) Vállalkozói adókötelezettséggel járó tevékenységből származó jövedelemként a vállalkozásból kivont jövedelmet, illetve annak a vállalkozás tagjára jutó hányadát kell számításba venni. (2) Ha a vállalkozói adóra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik, kivont jövedelem az, amit a magánszemély a vállalkozás nyereségéből nem a vállalkozói tevékenységéhez szükséges beruházásra vagy tartalékolásra használt fel. (3) A 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelem esetén az adóalapot abban az esetben is a 6. § szerint kell kiszámítani, ha az a magánszemély vállalkozásából származik. (4) A vállalkozónak a saját vállalkozásába befektetett vagyoni érték jövedelme után az adót úgy kell megfizetnie, mintha a vállalkozás által kibocsátott értékpapírt vásárolt volna. Ennek feltételeit és részletes szabályait a végrehajtási rendelet állapítja meg. (A Tv. 8. §-úhoz) 10. § (1) Ha a magánszemély a vállalkozásában saját találmányának megvalósítása mellett más üzleti tevékenységet is folytat, a Tv. 8. §-ának (3) bekezdése abban az esetben alkalmazható, ha a saját találmánya megvalósításának költségeit és az abból származó bevételeket az egyéb üzleti tevékenység költségeitől és bevételeitől a számviteli előírásoknak megfelelően elkülönítette. (2) A saját vállalkozásba befektetett vagyoni érték jövedelmeként a befektetett vagyoni érték után a vállalkozás