Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 36. szám

1130 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám tagjai a takarékbetét mindenkori legmagasabb kamatának megfelelő összeget, de legfeljebb összesen a vállalkozás nyereségének 20%-át számolhatják el. Ingatlan, ingó dolog és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 9. § (1) Az ingatlan átruházásából, az ingó dolog nem üzletszerű értékesítéséből, valamint a vagyoni értékű jogról való lemondásból, ilyen jog alapításából vagy átruházásából, illetőleg gyakorlásának átengedéséből származó bevételnek a (2) bekezdésben meghatározott levonásokkal csökkentett részét kell jövedelemnek tekinteni. (2) A bevételből le kell vonni az ingatlannak, az ingó dolognak és a vagyoni értékű jognak a megszerzése idején képviselt forgalmi értékét, a megszerzésével és értékesítésével kapcsolatban felmerülő költségeket, valamint az értéknövelő beruházásra fordított kiadásokat. (3) Ha az ingó dolognak, illetve a vagyoni értékű jognak a megszerzése idején képviselt forgalmi értéke nem állapítható meg, a jövedelem a bevétel 25%-a. (4) E § alkalmazásában vagyoni értékű jog a tartós földhasználat, a földhasználat, a haszonélvezet, a használat, a telki szolgalom, az üdülőhasználati jog és a külföldiek ingatlanhasználati joga. (5) A forgalmi érték megállapításakor az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény 52. §-ában és a 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. Külföldről behozott ingó dolog esetén a vámkiszabás alapjául szolgáló érték tekintendő forgalmi értéknek. (6) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem - a végrehajtási rendeletben meghatározott módon és feltételek szerint - legfeljebb három részre megosztható. (A Tv. 9. §-ához) 11. § (1) A Tv. 9. §-ának (l)-(3) bekezdése alkalmazásában az ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevétel az illetékkiszabás alapjául szolgáló forgalmi érték. (2) Az ingatlan megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották. Öröklés esetén az örökség megnyíltának napját kell a szerzés időpontjának tekinteni. (3) A Tv. 9. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában a földrendezés vagy kisajátítás során kapott csereingatlan szerzési időpontjának az eredeti ingatlan szerzési időpontját kell tekinteni. 12. § (1) Az ingatlan elidegenítésének időpontjaként azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották. (2) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem megosztását legkésőbb az értékesítés évére vonatkozó adóbevallás benyújtásáig kell bejelenteni az adóhatóságnak. A jövedelem nem osztható meg több részre annál, mint ahány teljes év ig az ingatlan a magánszemély tulajdonában volt. Az adó kiszámítására a 8. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. Egyes építmények hasznosításából származó jövedelmek 10. § (1) A fizető-vendéglátó igazolással rendelkező, szálláshelyet hasznosító magánszemély e tevékenységből származó bevételének - ha a bévételt idegenforgalmi szervezet fizeti ki - 40%-a a jövedelem, egyébként a bevétel 60%-a tekintendő jövedelemnek. (2) A nem lakás céljára szolgáló építmény bérbeadásából származó bevétel 70%-át kell jövedelemként számításba venni, ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározott módon hasznosítják. (A Tv. 10. §-ához) 13. § A Tv. alkalmazásában nem lakás céljára szolgáló építmény az, ami a nem lakás céljára szolgáló építmények adójáról szóló jogszabályok szerint annak minősül. Takarékbetétből, értékpapírból származó jövedelem 11. § (1) A takarékbetétből, a takaréklevélből (a továbbiakban együtt: takarékbetét), a kötvényből, a kincstárjegyből, a szövetkezeti részjegyből, a szövetkezeti célrészjegyből, a vagyonjegyből, a részvényből és a külön jogszabályban meghatározott egyéb értékpapírból (a továbbiakban együtt: értékpapír) származó bevétel (például kamat, osztalék, járadék) egésze jövedelemnek tekintendő. A lejárat előtt megszűnt, tízéves vagy annál hosszabb tartamú életbiztosításból származó bevétel esetén a jövedelmet a végrehajtási rendelet állapítja meg. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt jövedelmeket nem kell bevallani, és azokat az összjövedelem (14. §) számításakor figyelmen kívül kell hagyni. (A Tv. 11. §-ához) 14. § (1) A takarékbetét kamata után járó adót a pénzintézet a kamat jóváírásakor köteles megállapítani és levonni. (2) Az értékpapírból származó jövedelem után az adót a kifizető a kifizetés napján állapítja meg és vonja le. (3) A lejárat előtt megszűnt, tízéves vagy annál hosszabb tartamú életbiztosításból származó jövedelemnek a kifizetett biztosítási díj 5%-át kell tekinteni, feltéve hogy a biztosító szolgáltatása a befizetett biztosítási díj összegét meghaladja. Egyes kis összegű kifizetésekből származó jövedelmek 12. § (1) A jogi személy, a vállalkozói adó hatálya alá tartozó magánszemély, a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, a szakcsoport és a társasház (a továbbiakban együtt: kifizető) által kifizetett egy szerződésből származó - egyébként aóelőleg levonása (22. §) alá eső bevétel egésze jövedelem, ha a bevétel a 2000 forintot nem haladja meg. (2) Ezt a jövedelmet nem kell bevallani, és az összjövedelem (14. §) számításakor figyelmen kívül kell hagyni. (3) Az (1H2) bekezdésben foglalt rendelkezések a munkaviszonyból származó jövedelemre nem alkalmazhatók. (A Tv. 12. §-ához) 15. § Ha a társasház hasznosítja a közös tulajdonban lévő helyiseget, az ebből származó jövedelemre függetlenül attól, hogy adóelőleg levonás alá esik-e vagy sem a Tv. 12. §-át és 18. §-ának (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.