Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 36. szám

1128 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 36. szám 3. § Az adókötelezettség kiterjed: a) a belföldről származó jövedelemre, b) a külföldről származó jövedelemre, ha a magánszemély lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van (belföldi illetőség). (A Tv. 3. §-ához) 2§ (1) Belföldről származik az a jövedelem, amely belföldön végzett tevékenységből, belföldön létesített munkaviszonyból (munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyból, a továbbiakban együtt: munkaviszony), belföldi vagyoni értékből származik, vagy amelynek forrása egyébként belföldön van. (2) Külföldről származó jövedelem adókötelezettségének nem feltétele, hogy azt belföldre átutalják vagy behozzák. (3) Külföldről származik a Tv. 6. §-ának (1) bekezdésében meghatározott jövedelem akkor is, ha az eredeti jogosult a külföldi értékesítéshez belföldi közvetítő szervezetet vesz igénybe. 3.§ (1) Lakóhely minden olyan helyiség, amelyet valaki lakásként használ, vagy a körülmények arra utalnak, hogy azt lakásának tekinti. Állandó lakóhely az olyan helyiség, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be, és ténylegesen ott lakik. (2) Szokásos tartózkodási helye annak a magánszemélynek van Magyarországon, aki az adott naptári évben legalább 90 napot belföldön tartózkodott. Ennek során a beutazás és a kiutazás napját is egész napként kell számításba venni. Ha azonban a beutazás és a kiutazás egy napon történik, ezt a napot figyelmen kívül kell hagyni. U. fejezet A jövedelem 4. § A jövedelem a magánszemély által bármilyen címen megszerzett vagyoni érték (bevétel) egésze, illetve annak e törvényben meghatározott hányada vagy elismert költségekkel csökkentett része. (A Tv. 4. §-ához) 4- § (1) Nem minősül jövedelemnek: a) a hitelként vagy kölcsönként kapott összeg, b) az adókülönbözet visszatérítéseként kapott összeg, c) a vállalkozásba befektetett vagyoni érték a vállalkozásból történő kivonásakor. (2) A hitelként vagy kölcsönként kapott összeg visszafizetése költségként nem számolható el. 5- § (1) A jövedelem megszerzésének időpontja az a nap, amikor a magánszemély a vagyoni értékhez (bevételhez) hozzájutott. A nem pénzbeni juttatást a birtokba vétele napján, a jóváírt összeget a jóváírás napjával kell a vagyoni értékhez (bevételhez) számítani. (2) Ha a munkaviszonyból származó, előző naptári évre vonatkozó munkabért, munkadíjat január 15-éig fizetik ki, azt az előző naptári év utolsó napján megszerzett jövedelemnek kell tekinteni. (3) Az adókötelezettséget nem érinti az, hogy a magánszemélyjövedelemszerző tevékenységét hatósági engedély alapján vagy anélkül végzi, illetve az, hogy a jövedelme milyen forrásból származik. Munkaviszonyból származó jövedelem 5. § (1) A munkaviszonyból vagy a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyból (a továbbiakban együtt: munkaviszony) származó bevételnek a (2) bekezdés figyelembevételével számított és a kifizetett szakszervezeti tagdíjjal csökkentett része tekintendő jövedelemnek. (2) Az adóalap kiszámításakor az összjövedelmet (14. §) a naptári év során munkaviszonyban töltött minden hónap után 1000 forinttal csökkenteni kell. Az összjövedelem egyidejűleg csak egy munkaviszony alapján csökkenthető. (3) Nem illeti meg a csökkentés lehetősége a magánszemélyt az után a hónap után, amelyben - a gyermek, illetve a munkaképtelen egyedül álló szülő gondozása, továbbá ápolása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság kivételével - tíz munkanapnál többet fizetés nélküli szabadságon töltött. (4) Mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony esetén a csökkentés lehetősége akkor illeti meg a magánszemélyt, ha az előírt közös munkavégzési kötelezettségének eleget tett. Az év közben belépett tagot a kedvezmény azokra a hónapokra illeti meg, amelyekben legalább 130 órát teljesített. (A Tv. 5. §-ához) 6.§ (1) Munkaviszonyban töltött hónapnak az a hónap minősül, amelynek minden munkanapján a magánszemély munkaviszonyban áll. (2) Ha a magánszemély a Tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján összjövedelmét csökkentheti, de a munkáltatójának nem nyilatkozik arról, hogy más adóköteles jövedelme nem volt (Tv. 21. § (2) bek.), a csökkentést az arra vonatkozó munkáltatói igazolás alapján adóbevallásában érvényesítheti. (3) Ha a magánszemélynek kizárólag egy munkáltatótól származó - a Tv. 5. §-a és a 13. §-a szerinti olyan jövedelme van, amivel szemben költséget nem kíván elszámolni, a munkáltatónak ezzel a jövedelemmel kapcsolatban is a Tv. 21. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárnia. Egyes szellemi tevékenységekből származó jövedelmek 6. § (1) A munkaviszonyon kívül végzett egyes szellemi tevékenységeknél az eredeti jogosult jövedelmeként a bevételnek a következőkben meghatározott hányadát kell számításba venni: a) a. találmány átruházásából, megterheléséből, illetve hasznosításából, valamint az államilag minősített állat- és növényfajta után járó fajtajutalék kifizetéséből származó - 500 000 forint bevételig a bevétel 35%-át, - az 500 000 forint feletti bevétel 50%-át; b) a szerzői jogi védelem alá tartozó, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) meghatározott egyes más tudományos és művészeti tevékenységekből származó - 200 000 forint bevételig a bevétel 35%-át, - a 200 000 forint feletti bevétel 60%-át. (2) Ha az (1) bekezdésben említett tevékenységekből származó jövedelem a ténylegesen felmerült és igazolt költségek