Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 35. szám

35. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1121 A jótállás a megépített és átadott új lakáshoz kötődik. Nagy gondot kell fordítani ezért arra, hogy a jótállási jegyet mindenkor a jótállás jogosultja, vagyis a jótállási kötelezettség alá tartozó (címzetten pontosan meghatározott) lakás tulajdonosa közvetlenül kapja meg. (A jótállás időtartama alatt sorra kerülő tulajdonváltozás esetén a jótállási jegy jogosultként az új tulajdonost illeti meg.) A tételesen kiállított és hiteles jótállási jegyet az átadás-átvétel során a vállalkozó abban az eseben a megrendelőnek adja át, ha az építés megrendelője nem azonos a későbbi tulajdonossal. Ilyen esetben ezt a megrendelő az értékesítés alkalmával adja át a tulajdonosnak. A jótállás jogosultja lehet a) az Országos Takarékpénztár, vállalati, munkáltatói, lakásépítő szövetkezet stb. megrendelésre épített lakásoknál a megrendelő, majd az értékesítés után a tulajdonos, illetve a lakásfenntartó szövetkezet; b) építőközösség megrendelésére vagy építőipari vállalat által közvetlen értékesítésre történő lakásépítésnél az építőközösség, illetve a tulajdonosok (vevők); c) állami lakásépítésnél az építést megrendelő szervezet, majd tanácsi bérlakás esetében a tanácsi ingatla. .kezelő szerv. A lakásonként kiállított jótállási jegyen felül — lakásszövetkezet esetében — a szövetkezet tulajdonába tartozó dolgokra nézve is indokolt külön jótállási jegyet kiállítani, mivel az ezekre vonatkozó jótállási igényeket csak a szövetkezet érvényesítheti. 2. A jótállási szabályzat tartálma és az igényérvényesítés módia Nagyon lényeges, hogy a vállalkozó jótállási szabályzata azoknak az adott szervezeti körülményeknek, vagyis a tényleges gazdasági háttér összefüggéseinek figyelembevételével készüljön el, amelyek az átadott lakásokkal kapcsolatos jótállási kötelezettség optimális teljesítését teszik lehetővé. A R.-ben felsorolt jótállási jogok érvényesítésének megvalósítási folyamatát, nyilvántartását és ellenőrzését nagymértékben segítheti, ha a jótállási jegyhez — annak mellékleteként csatolva — igény be jelentési űrlapot mellékelnek. Ebben kerülhet folyamatos vezetésre a bejelentett jótállási igény; a bejelentés időpontja, a vállalkozó nyilatkozata a vállalási határidőre; az igény kielégítésének időpontja és a teljesítés jogosult általi elismerése, illetve a vállalkozónak az igénynyel kapcsolatos ellenvetése; valamint a jogosultnak a teljesítésre vonatkozó esetleges kifogásai. Célszerű, ha a jótállási szabályzat előírja, hogy miként rögzítendő a jótállási igény, ha a bejelentés nem írásban történt, s hogyan történjen a vállalkozó visszaigazolása, a helyszíni szemle (kisebb hibáknál javítással egybeköthető) időpontjának stb. közlése. A vállalkozót (kivitelezőt), mint a jótállás kötelezettjét terheli a teljesítés költsége. Az alvállalkozó munkájával kapcsolatban felmerült jótállási igény gyors rendezése érdekében ajánlható olyan együttműködés kialakítása, amelynek keretében megállapodnak a kivitelező által is* elvégezhető javítási munkák egymás közötti elszámolásáróJ is. A teljesítendő jótállási kötelezettség és annak gyakorlati feltételei (tényleges teljesítési idő. munkavégzés helyének bizosítása stb.) tekintetében a jogosult, illetőleg a vállalkozó vagy megbízása alapján a kijavításra kijelölt szervezet állapodik meg. (Az igények felmérése, illetve a munka elvégzése során felfedezett, a jótállási kötelezettség kategóriájába tartozó egyéb hibákat is célszerű egyidejűleg kijavítani.) Javítás és csere esetében fontos pontosan feltüntetni a kijavított, kicserélt tárgyat, és a kijavítás (csere) időpontját, mert a meghibásodástól a kijavításig eltelt idővel a jótállási idő meghosszabodik, illetve a kicserélt tárgyra a jótállási idő újrakezdődik. Ha a jótállási kötelezettség teljesítésének elismerésére a jogosult maga helyett megbízottat kér fel, erre az esetre a szabályzat előírhatja, hogy a vállalkozó, illetőleg a javításra kijelölt szervezet írásbeli meghatalmazást kérjen a jogosulttól a megbízottja számára. Célszerű a jótállási szabályzatban a vállalkozó szervezeti sajátosságainak függvényében a felmerülhető jótállási igények kielégítésének reális határidőit is pontosabban körvonalazni. Különös figyelmet kell tanúsítani az életet és az egészséget, valamint az épület állagát veszélyeztető hibák esetében az azonnali eljárás megszervezésére. A szabályzat utalhat egyes kijavítási módok vagy kijavítandó épületszerkezetek esetében a teljesítés időjárástól függő voltára. Célszerű, hogy a szabályzat hívja fel a jogosull figyelmét karbantartási és kármegelőzési kötelezettségére. Indokolt továbbá, hogy a vállalkozó a lakás használatához használati útmutatót mellékeljen. Ennek elkészítéséhez az MI—04—1986. sz. műszaki irányelv javaslatai nyújthatnak segítséget. Indokolt elkészítéséhez az alvállalkozók és szállítók ajánlásait is kikérni. A szabályzat utaljon arra is, hogy ha a keletkezett hiba oka a karbantartási, a kármegelőzési kötelezettség elmulasztására vezethető vissza, vagy az a helytelen használatból származik, úgy ez alapot adhat a vállalkozónak a jótállási kötelezettség alóli kimentésre. Társasház esetében is célszerű olyan gyakorlat elősegítése, hogy a közösség képviselője intézze a közös tulajdonra és (ha erre a feltételek és az igények adottak) megbízásra a lakásokra vonatkozó igényeket is.