Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)
1987 / 35. szám
1122 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám A felmerült hibák eltérő építési szakmai megítélések esetében ajánlható az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szakvéleményének a kikérése. 3. A jótállás műszaki-szervezeti hátterének megteremtése A vállalkozónak mindenképpen szervezetileg szükséges felkészülnie azoknak a feltételeknek a megteremtésére, amelyek a jótállási kötelezettségek teljesítését garantálják. Így ajánlható a nagyobb számú lakást építők esetében e célt szolgáló ún. garanciális részlegek (lehetőleg személy szerint is meghatározható), illetve zavartalan tevékenységük feltételeinek megteremtése. Feltétlenül indokolt, hogy a vállalkozó a lakásépítésben részt vevő és ezek minőségét befolyásoló belső részlegei közötti munkamegosztás (fegyelem, ösztönzés, elszámolás, ellenőrzés) feltételrendszerét pontosabban összehangolja. Ugyancsak fontos áttekinteni és rendszerezni a jótállási kötelezettségek (ténylegesen felmerülő igénybejelentések és teljesítésük) vállalaton belüli pontos és a részfelelősséget (határidőket is) kimutató világos nyilvántartási rendszer kialakítása, illetve a — jelenlegi (szavatossági felelősségre épített) rendszer felülvizsgálata és korszerűsítése. Kívánatos a jótállásra kötelezett kisszervezetek, kisiparosok esetében is a vállalkozás szerződésbe foglalása. Mivel a kivitelező áll helyt a jogosulttal szemben, az alvállalkozó és a szállító munkájáért is, ezért feltétlenül ajánlandó olyan belső rendszer kialakítása, amelynek segítségével a szükséges berendezések, alkatrészek és anyagok, továbbá szakemberek kellő időben rendelkezésre álljanak. Bár az alvállalkozók és a szállítók felelősségét a R. egyértelműen előírja, mégis már a vállalkozási szerződések megkötésével egyidejűleg ajánlható ezen szervezetekkel együtt lehetőleg közös együttműködés kialakításában megállapodni a jótállás teljesítésében történő részvétel (lakásépítéshez szükséges berendezések, anyagok készletezése) módját illetően. Különösen fontos az alvállalkozókkal és szállítókkal való közvetlen közreműködése, amikor a berendezés cseréjét, javítását csak meghatározott szervezet végezheti el. vagv a kialakult gyakorlat szerint már meglevő jótállás alapján más (pl. külön felvonó) javítószervezet jár el. * * * Az Irányelvben foglaltak nem helyettesítik a vállalkozónak a R. 9. §-ában előírt kötelezettségét, tehát valamennvi vállalkozónak el kell készítenie a sajátosságokat tartalmazó jótállási szabályzatot és azt a jótállási jeggyel együtt a jogosultnak átadni. Somogyi László s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter 928/1987. (PK 23.) PM XII. számú számviteli közlemény a tanácsok és tanácsi költségvetési intézmények egyszerűsített számlakeretének hatálybaléptetéséről A közlemény hatálya 1. A jelen közleménnyel hatálybalépett A tanácsok és tanácsi költségvetési intézmények egyszerűsített számlakerete (a továbbiakban: Számlakeret) kiadvány előírásait alkalmazhatják a 924/1987. (PK 15.) PM XII. és a 926/1987. (PK 15.) PM XII. számú számviteli közlemények hatálya alá tartozó költségvetési szervek közül azok, amelyek a) az általános forgalmi adónak nem adóalanyai és b) a felügyeleti szervük engedélyezi az egyszerűsített elszámolást. A Számlakeret 2. Az 1. pont alatti költségvetési szervek a Számlakeretben foglalt előírások alapján kötelesek vezetni kettős könyvvitelüket. 3. A költségvetési szervhez tartozó részben önálló intézmény nyilvántartásainak vezetését az önálló költségvetési szerv vezetője szabályozza. E szabályozás keretében gondoskodni kell arról, hogy a részben önálló intézmény által vezetett nyilvántartások és elszámolások adatai az önálló költségvetési szerv könyvvitelébe beépíthetők, illetve azzal egybeépíthetők legyenek. 4. A Számlakeretben előírt kötelezettségekről, valamint a költségvetési szerv számlarendjének összeállításáról, előírásainak betartásáról, és betartatásáról a költségvetési szerv vezetője és a számviteli feladatok ellátásáért felelős vezető köteles gondoskodni. 5. A költségvetési szervek — a 7. pontban foglaltak kivételével — csak a Számlakeretben kijelölt számlacsoportokat, számlákat és alszámlákat alkalmazhatják. 6. A Számlakeretben kötelezően kijelölt számlacsoportokat, számlákat és alszámlákat a költségvetési szerv csak a Számlakeretben meghatározott nyilvántartási célra alkalmazhatja. 7. Amennyiben a költségvetési szerv sajátos feladata indokolja, a felügyeleti szerv engedélye alapján más számla is megnyitható. 8. A Számlakeretben alternatív módon szabályozott előírások tekintetében a felügyeleti szerv irányelveket adhat ki annak érdekében, hogy az irányításuk alá tartozó területeken egységes gyakorlat érvényesüljön. 9. A számítógépes adatfeldolgozásba bevont költségvetési szerveknek a könyvviteli nyilvántartásaik vezetésénél a Számlakeret és a tanácsok