Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 35. szám

1122 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám A felmerült hibák eltérő építési szakmai meg­ítélések esetében ajánlható az Építésügyi Minő­ségellenőrző Intézet szakvéleményének a kikérése. 3. A jótállás műszaki-szervezeti hátterének megteremtése A vállalkozónak mindenképpen szervezetileg szükséges felkészülnie azoknak a feltételeknek a megteremtésére, amelyek a jótállási kötelezett­ségek teljesítését garantálják. Így ajánlható a nagyobb számú lakást építők esetében e célt szolgáló ún. garanciális részlegek (lehetőleg személy szerint is meghatározható), il­letve zavartalan tevékenységük feltételeinek megteremtése. Feltétlenül indokolt, hogy a vállal­kozó a lakásépítésben részt vevő és ezek minősé­gét befolyásoló belső részlegei közötti munkameg­osztás (fegyelem, ösztönzés, elszámolás, ellenőr­zés) feltételrendszerét pontosabban összehangolja. Ugyancsak fontos áttekinteni és rendszerezni a jótállási kötelezettségek (ténylegesen felmerülő igénybejelentések és teljesítésük) vállalaton belü­li pontos és a részfelelősséget (határidőket is) ki­mutató világos nyilvántartási rendszer kialakítá­sa, illetve a — jelenlegi (szavatossági felelősség­re épített) rendszer felülvizsgálata és korszerűsí­tése. Kívánatos a jótállásra kötelezett kisszerveze­tek, kisiparosok esetében is a vállalkozás szerző­désbe foglalása. Mivel a kivitelező áll helyt a jogosulttal szem­ben, az alvállalkozó és a szállító munkájáért is, ezért feltétlenül ajánlandó olyan belső rendszer kialakítása, amelynek segítségével a szükséges berendezések, alkatrészek és anyagok, továbbá szakemberek kellő időben rendelkezésre álljanak. Bár az alvállalkozók és a szállítók felelősségét a R. egyértelműen előírja, mégis már a vállalkozási szerződések megkötésével egyidejűleg ajánlható ezen szervezetekkel együtt lehetőleg közös együttműködés kialakításában megállapodni a jótállás teljesítésében történő részvétel (lakásépí­téshez szükséges berendezések, anyagok készle­tezése) módját illetően. Különösen fontos az alvál­lalkozókkal és szállítókkal való közvetlen közre­működése, amikor a berendezés cseréjét, javítá­sát csak meghatározott szervezet végezheti el. vagv a kialakult gyakorlat szerint már meglevő jótállás alapján más (pl. külön felvonó) javító­szervezet jár el. * * * Az Irányelvben foglaltak nem helyettesítik a vállalkozónak a R. 9. §-ában előírt kötelezettsé­gét, tehát valamennvi vállalkozónak el kell készí­tenie a sajátosságokat tartalmazó jótállási sza­bályzatot és azt a jótállási jeggyel együtt a jo­gosultnak átadni. Somogyi László s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter 928/1987. (PK 23.) PM XII. számú számviteli közlemény a tanácsok és tanácsi költségvetési intézmények egyszerűsített számlakeretének hatálybaléptetéséről A közlemény hatálya 1. A jelen közleménnyel hatálybalépett A ta­nácsok és tanácsi költségvetési intézmények egy­szerűsített számlakerete (a továbbiakban: Szám­lakeret) kiadvány előírásait alkalmazhatják a 924/1987. (PK 15.) PM XII. és a 926/1987. (PK 15.) PM XII. számú számviteli közlemények ha­tálya alá tartozó költségvetési szervek közül azok, amelyek a) az általános forgalmi adónak nem adóala­nyai és b) a felügyeleti szervük engedélyezi az egysze­rűsített elszámolást. A Számlakeret 2. Az 1. pont alatti költségvetési szervek a Számlakeretben foglalt előírások alapján kötele­sek vezetni kettős könyvvitelüket. 3. A költségvetési szervhez tartozó részben ön­álló intézmény nyilvántartásainak vezetését az önálló költségvetési szerv vezetője szabályozza. E szabályozás keretében gondoskodni kell arról, hogy a részben önálló intézmény által vezetett nyilvántartások és elszámolások adatai az önálló költségvetési szerv könyvvitelébe beépíthetők, il­letve azzal egybeépíthetők legyenek. 4. A Számlakeretben előírt kötelezettségekről, valamint a költségvetési szerv számlarendjének összeállításáról, előírásainak betartásáról, és be­tartatásáról a költségvetési szerv vezetője és a számviteli feladatok ellátásáért felelős vezető kö­teles gondoskodni. 5. A költségvetési szervek — a 7. pontban fog­laltak kivételével — csak a Számlakeretben kije­lölt számlacsoportokat, számlákat és alszámlákat alkalmazhatják. 6. A Számlakeretben kötelezően kijelölt szám­lacsoportokat, számlákat és alszámlákat a költség­vetési szerv csak a Számlakeretben meghatáro­zott nyilvántartási célra alkalmazhatja. 7. Amennyiben a költségvetési szerv sajátos feladata indokolja, a felügyeleti szerv engedélye alapján más számla is megnyitható. 8. A Számlakeretben alternatív módon szabá­lyozott előírások tekintetében a felügyeleti szerv irányelveket adhat ki annak érdekében, hogy az irányításuk alá tartozó területeken egységes gya­korlat érvényesüljön. 9. A számítógépes adatfeldolgozásba bevont költségvetési szerveknek a könyvviteli nyilván­tartásaik vezetésénél a Számlakeret és a tanácsok

Next

/
Oldalképek
Tartalom