Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)
1987 / 35. szám
1120 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 35. szám Melléklet az 50'1987. (X. 15.) PM számú rendelethez Sor- és tőtáv Szap. anyag megnev. db,-ha Támogatás tervezésre, telep.-re e Ft/ha ebből ültetésre Síkvidéki telepítés 3.0X1,0 nemes gyökerű 3333 61 31 3,0X1,0 oltvány 3333 84 53 3,0X1-2 nemes gyökerű 2780 56 26 3,0X1,2 oltvány 2780 77 45 3,5X1,2 nemes gyökerű 2380 53 23 3,5X1,2 oltvány 2380 71 39 Dombvidéki telepítés 3,0X1,0 oltvány 3333 87 54 3,0X1,2 oltvány 2780 78 45 3.5X1,2 oltvány 2380 72 39 4,0X0,7 oltvány 3570 90 56 Tokajhegyaljai telepítés 3,5X1,2 oltvány 2380 101 50 1,8X1-0 oltvány 5555 166 112 • A bujtás a nemes gyökerű szap. anyaggal, a zöldoltás az oltvánnyal azonos elbírálás alá esik. Vegyes rendelkezések Az építésügyi és városfejlesztési miniszter 7003/1987. (Ép. Ért. 43.) ÉVM számú irányelve a lakásépítéssel kapcsolatos jótállási jegy és jótállási szabályzat elkészítéséhez A lakásépítés kötelező jótállásáról szóló 53/1987. (X. 24.) MT sz. rendelet (a továbbiakban: R.) által előírt jótállási jegyek kiadásának és a jótállási szabályzatok elkészítésének, valamint a jótállásra kötelezett szervezetek megfelelő felkészülésének segítése érdekében — az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és az országos érdekképviseleti szervekkel egyetértésben — a következő irányelvet adom ki: 1. A jótállási jegy tartálma és átadása A lakásépítés kivitelezője a kötelező jótállás alapján az építési szerződés hibátlan teljesítéséért, a szavatossági kötelezettségéhez képest többletfelelősséggel tartozik. A felmerült hibákért való felelőssége alól csak úgy mentheti ki magát, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés (műszaki átadás-átvétel) után keletkezett. A megrendelő részéről előny a szavatossághoz képest, hogy elegendő a hiba fennálltát bizonyítania, nem szükséges — a szavatossággal szemben — igazolnia, hogy a hiba oka az átadás előtt keletkezett. A kötelező jótállás körébe tartozó épületszerkezetek, berendezések és közös használatú helyiségek meghatározását a jogszabály alkalmazása szempontjából a R. mellékletei közlik. Ezért a jótállási jegyet erre történő utalással is ki lehet állítani. Célszerű azonban ilyen esetben csatolni a R. mellékleteit. Többlakásos társasházak és lakásszövetkezeti épületek esetében, amennyiben az épületben nemcsak lakások vannak, a későbbi viták elkerülése vagy leegyszerűsítése érdekében feltétlenül célszerű a jótállás körébe tartozó közös helyiségek tételes felsorolása. A jótállási jegynek kiemelkedő jelentősége van, hiszen a jótállási felelősség érvényesítésének okirati formája. A R. előírásával egyezően pontosan szükséges feltüntetni a jótállás körébe tartozó lakást (a R. mellékleteire is figyelemmel); a jótállás kötelezettjét, illetőleg a javításra kijelölt szervezetet; a jogosultat, valamint a jótállás időtartamát. A jótállási jegynek tartalmaznia kell azokat a legfontosabb és félreérthetetlen információkat (igénybejelentés módja, formája, helye stb.) is, amelyek a jótállási jogok igényérvényesítése gyakorlati lebonyolítására utalnak. A jótállás időtartamát az átadás-átvételi eljárás befejezésének (közvetlen értékesítésre történő építésnél az adásvételi szerződés megkötésének) és a hároméves jótállás időtartamának utolsó napja megjelölésével célszerű feltüntetni. A jótállási idő számításának módjára a Polgári Törvénykönyv hatályba lépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. sz. tvr. 3. §-ában foglaltak az irányadók. A jótállási kötelezettség megszűnte után a Ptk. szerinti szavatossági kötelezettség és a kötelező alkalmassági időre vonatkozó 11/1985. (VI. 22.) ÉVM—IpM—KM—MÉM—Bk'M számú együttes rendelet előírásai továbbra is érvényesek. A jótállási kötelezettség nem terjed ki a házilagos kivitelezésben készülő, a meglevő lakóépület bővítését szolgáló új (emeletráépítés, tetőtérbeépítés stb.) lakásépítésre, valamint a felújítási (fenntartási) munkákra.
