Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 34. szám

34. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1063 lekedési és otthoni baleseteinek a megelőzésére fokozott figyelmet kell fordítani. Intézkedések szükségesek a veszélyes és ártalmas termelési tényezők visszaszorítására, a munkafeltételek javítására és a munkafegyelem megszilárdítására. 5. Olyan sok ember vet véget önkezével az életének, hogy e tekintetben Európában a legroszszabb helyen állunk. A tragédiák nagy része megelőzhető, hiszen zömmel a pillanatnyi elkeseredettség, a kilátástalanság, a társtalanság késztet erre a végső elhatározásra. Ezért az egymás iránti nagyobb figyelemmel, a társadalmi támaszt nyújtó kisközösségek alakulásával és összefogásával, a lelki egészségvédelem szolgáltatásainak javításával gátat kell vetni ennek a folyamatnak. 6. Előző célkitűzéseink megvalósításában, a népbetegségek visszaszorításában alapvető jelentőségű a kockázati tényezők — a mértéktelen alkoholfogyasztás, a dohányzás, a mozgásszegénység, az egészségtelen táplálkozás, a tartós idegi feszültség — együttes hatásának a csökkentése, hiszen ma munkaképes korú népességünk kb. 90 százaléka rendelkezik egy vagy több kockázati tényezővel. 7. A területi, anyagi, szociális, kulturális különbségek is indokolatlan mértékben tükröződnek a lakosság egészségi állapotában. A 65 évesnél fiatalabbak körében a legkedvezőbb mutatókat elérő megye 10 ezer lakosra vetített halálozási arányszáma éppen 75%-a a legrosszabb helyen állónak. Differenciált fejlesztéssel kell elősegíteni az esélyegyenlőséget, csökkenteni az egészségügyi ellátásban meglévő aránytalanságokat. Ha megvalósítjuk elhatározott céljainkat, az ezredfordulóig növekedhet egészségben eltöltött éveink száma, remélhetjük a születéskor várható átlagos élettartam meghosszabbodását is. Az állami és társadalmi intézményrendszerünket, valamint a fiatalokat és a középkorúakat nagy felelősség terheli azért, hogy idős honfitársaink teljes értékű polgárnak érezhessék magukat, összehangolt szociálpolitikai intézkedésekkel, a társadalmi, közéleti cselekvés új terepeinek megtalálásával, sokoldalú emberi gondoskodással, társadalmunk szemléletének megváltoztatásával tegyük kiegyensúlyozottabbá az öregkort, olyanná, hogy érdemes legyen megélni, sőt amelyre ne legyen hiábavaló befektetés egészséges életmóddal felkészülni. Felelősséggel kell gondoskodnunk rokkant és fogyatékos társainkról. Társadalmunk humanitásáról sokat mond az, milyen feltételeket teremtünk a segítségre szorulóknak. Bár az életmód megváltoztatása az egyes ember számára viszonylag gyors közérzet- és egészségjavulást hozhat, társadalmi méretekben az eredmények csak több év távlatában lesznek ér~ zékelhetőek. Ahhoz, hogy elhatározott céljainkat a jövő évezred első éveiben elérjük, már most meg kell tennünk minden erőfeszítést. III. SAJÁT EGÉSZSÉGÉÉRT MINDENKINEK TENNIE KELL Az egészség megőrzése mindenkitől tudatos magatartást kíván. Az egészség nem az egészségügyben jön létre, az ember teremti meg, és éli mindennapi életének körülményei között ott, ahol tanul.dolgozik, játszik és szeret. Az egészség azáltal keletkezik, hogy az ember törődik saját magával és másokkal, hogy képes döntéseket hozni és életkörülményeit kézben tartani. Eszerint egészségéért, testi és lelki egyensúlyáért elsősorban mindenki maga a felelős, de felelőssége kiterjed a családjára, a gyermekeire is. Az átélt múlt, a nehezedő életkörülmények hatnak egészségünkre, akárcsak emberi „ kapcsolataink minősége. Jelenlegi feltételeink között mindennapi életünkben nem könnyű egészséges életmódot folytatnunk. Tisztában vagyunk azzal, hogy a megfelelő életszínvonal elérése és megtartása, az otthonteremtés lehetőségének megteremtése fokozott terheket jelent, nagy erőfeszítéseket igényel. Ezen rövid távon változtatni nem tudunk. Azt azonban látnunk kell, hogy a több éven át, valós, vagy vélt érdekből vállalt, esetenként erőn felüli túlmunka, az önkizsákmányolás egészségünket veszélyezteti. A családnak az egészséges életmód kialakításában fontos szerepe van. A rendszeres életritmus, a személyi higiénia, a mindennapos testedzés és a tartalmas emberi kapcsolatok fenntartásának készsége akkor válik az ember természetes igényévé, ha már kora gyermekkorában erre nevelik. Az italozó, dohányzó szülők nemcsak saját maguk, hanem lányaik, fiaik egészségét is veszélyeztetik. Fontos, hogy ezek a manapság sajnálatosan elharapódzó szokások — melyek első lépcsőjét jelenthetik a szenvedélybetegségeknek — ne verhessenek gyökeret a családban, vagy legalább ne „öröklődjenek át" a fiatalokra. A rendszeres testedzés, a sport elengedhetetlen a gyermek harmonikus fejlődéséhez, a személyiség fejlesztéséhez. A mozgásgazdag életmód mind a fiataloknál, mind a felnőtteknél a szellemi és fizikai teljesítőképesség növelésének, a feszültségek oldásának, a szabadidő élménnyé alakításának feltétele. Fontos, hogy szabadidőnkben találjunk lehetőséget legalább a sétára, a kirándullásra, otthoni tornára, és ha mód van rá, a kocogásra, az úszásra, a kerékpározásra is. A táplálkozás az életmód meghatározó része. Ma már sokan tudják, hogy a túltáplált ember egészségét sok veszély fenyegeti. Étrendünk kialakítását természetesen befolyásolják anyagi lehetőségeink és a kínálat is. Sajnos, főzési hagyományaink, étkezési szokásaink nem kedveznek a korszerű táplálkozásnak. Egészségesebb, ha magasabb fehérjetartalmú húsokat (szárnyast, halat) fogyasztunk, a főzéshez növényi olajat használunk. A cukorfogyasztást édesítőszerekkel mérsé-