Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 34. szám

1082 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 34. szám — a halálozásban döntő betegségek kialakulásának valószínűségét növelő kockázati tényezők halmozódása, az egés^ségkáI•csító szokások terjedése, — az egészségügyi ellátás színvonalának és fejlesztési ütemének elmaradása a szükségletektől illetőleg a megváltozott betegségi szerkezet által indokolt követelményektől, — más, tevékenységükkel a lakosság egészségi állapotát befolyásoló ágazatok hiányosságai. Kétségtelen, hogy a tudományos kutatás még nem térképezte fel a soktényezős helyzet minden összefüggését, de nyugodt lelkiismerettel ál- , líthatjuk: elég információval rendelkezünk a halaszthatatlan cselekvés elméleti alátámasztására. Nemzetközi példák is ezt bizonyítják. Azokban az országokban, amelyekben az egész vagy a helyi társadalmat mozgósító, az egyének és kis közösségek közreműködésére számító egészségprogramot hirdettek meg — érzékelhetően terjedt az egészségi kultúra, társadalmi értékké lett az egészséges életmód, fokozatosan csökkent a súlyos betegségekben szenvedők száma, hosszabb lett az élettartam. E tapasztalatok arra biztatnak minket, s hogy nemzeti összefogással és az állam korábbinál hatékonyabb intézkedései, nagyobb figyelme révén a siker reményében vegyük fel a küzdelmet az életünket fenyegető veszélyekkel. Bizonyos, hogy az egészságügy szerény részesedése a nemzeti jövedelemből egyre jobban nehezíti az egészségügyi ellátás kívánatos fejlesztését. A gyógyítómunka, a közegészségügy nemzetközileg elismert színvonalának védelme, további javítása természetesen alapvetően fontos, ugyanakkor szükséges mind az egészségügyön belül, mind a társadalmi közgondolkodásban és tevékenységben a megelőző szemlélet és gyakorlat érvényrejuttatása. A jövőben az egészségügyi kiadások tervezésekor erre' is kell gondolni. Az Egészségügyi Világszervezetnek a népek egészségét javító elképzelése a 168 tagország véleménye alapján kristályosodott ki, miszerint j „az egészség a testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem pedig a betegségek hiánya". Az egészségmegőrzésben a felelősség megoszlik az állami és társadalmi intézmények, valamint az állampolgár között. Az állam feladata, hogy az egészséges életmód választását elősegítő, megkönnyítő lehetőségeket teremtsen. Ugyanakkor saiát egészségéért mindenki önmaga teheti a legtöbbet. II. A CÉL A HOSSZABB. . iM EGÉSZSÉGESEBB ÉLET Programunk fő célja, hogy egészséges életmódra ösztönözzön, s I )SE i^iíoíjé rff - itérti j Az egészséges életmód ne.m j?}j?nj£ ,yni forrni- j zálást. Az alapelvek, a külonDozó élet mód-mi rt-^ tákt tevékenységi formák , szétég Jftöréndí megjsr mérése mindenki számára — társadalmi helyzetének keretei között — lehetővé teszi alkatának, vérmérsékletének, ízlésének, családi hagyományainak megfelelő egészséges életmód kialakítását. Nemzeti összefogással, amelyben számítunk az egészségükért tenni akaró emberek felelős együttműködésére, az ezredforduló tájára, de legkésőbb 15—20 év alatt az alábbi célkitűzések elérésére kell törekedni (kiinduló értéknek az 1985—1986. évi adatokat tekintettük): 1. Az anyaságra való tudatos felkészüléssel, a terhesekről való gondoskodás további jobbításával el kell érni a kissúlyú újszülöttek számának legalább 30, valamint a csecsemőhalálozás 20%os csökkenését. (1983-ban 12 606 gyermek született 25.00 grammnál kisebb súllyal, az 1 éven alul meghaltak száma 2441 volt.) 2. A nyolcvanas évek közepének átlagát tekintve tízezer 65 évesnél nem idősebb társunk közül évente 18—19 válik keringési betegség áldozatává. A keringési eredetű halálozásban az európai rangsorban a második'helyet foglaljuk el. A szíves érrendszeri betegségek okozta halálozás eddig romló tendenciáját a következő 7—8 évben meg kell állítani. Az életmódbeli változások és az egészségügyi ellátás feilesztése révén pedig 15— 20 év távlatában el kell érni, hogy a 65 évesnél fiataLabbak körében a keringési eredetű halálozás legalább lO^'o-kal csökkenjen. Ennek érdekében kiemelten fontos a magas vérnyomás betegség szövődményeinek — különösen az agyér- és szívkoszorúér károsodásainak — a megelőzése. 3. Mai tudásunk szerint a daganatos betegségek okozta halálozás az ismert rákkeltő anyagok kiküszöbölésével és rendszeres szűréssel számottevő mértékben megelőzhető. 15—20 év alatt a 65 évnél fiatalabbak körében a rák okozta halálozás legalább J0°/n-os csökkenését kell elérnünk. (1936-ban 10 ezer 65 év alatti lakosra 13 daganatos haláleset jutott, daganat okozta halálozásban az ötödikek vagyunk Európában.) A tüdőrák, előfordulását a dohányzás visszaszorításával, a méhnyak daganatos megbetegedése miatti halálozást pedig kiterjesztett szűrővizsgálatok segítsék gével lehet visszaszorítani. Tennivalónk a rákkeltő vagy feltételezhetőleg ilyen veszélyeket hordozó vegyi anyagok egészségre káros hatásának lényeges csökkentése. 4. A 15—30 éves férfiak elsősorban közieke* dési és foglalkozási balesetekben halnak meg. Jelentős az. alkoholos^ állapotban elszenvedett, vagy okozott;,-balesetek aránya , is, Nőknél, gyermekeknél ;,és. időseknél a közlekedési és otthoni, szabadidős balesetek; gyakoriak és növekvő tendenciát mutatnak. Baleset miatt manapság hazánkban hálnak meg legtöbben Európában, 10' ezer lakos kozuí( 7—3 fő évehté: 15^20 év alatt a baleseti hálálBzásjban legalább 10n'()-os csökkenéét kell elérni, 'Énhez, s'zul&éges' a1 közlekedés feltételeinek á'jayilása. a közlekedési morál és a közlekedésbiztonság erősítése. A" gyermekek és időskorúak köz-