Tanácsok közlönye, 1987 (36. évfolyam, 1-43. szám)

1987 / 34. szám

34. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1061 megismertetésében és a megvalósítását segítő szemlélet kialakításában, továbbá folyamatosan és alaposan tájékoztatssák a lakosságot a Program teljesítéséről. 7. Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba. Grósz Károly s. k., a Minisztertanács elnöke 2. számú melléklet az 1063 1987. Xll. 10.) Mt. h. számú határozathoz AZ EGÉSZSÉGMEGŐRZÉS HOSSZŰ TÁVRA SZÓLÓ TÁRSADALMI PROGRAMJA Az egészség pótolhatatlan érték minden ember, valamennyi család és az egész társadalom számára. Mind a magánéletben, mind a munkában nagyobbak az esélyei annak, aki ép testtel, ép lélekkel végzi el a rá váró feladatokat és jó közérzettel éli mindennapjait. Ezért hirdetünk meg olyan társadalmi-nemzeti programot, amely egészségben eltöltött éveink, életünk meghosszabbítását célozza. Hazánkban számos feltétel adott ahhoz, hogy egyre több ember élje meg egészségben az idős kort. Ezeket a feltételeket jobban kell kihasználni és természetesen ki lehet és kell bővíteni. A hosszabb élettartam ugyanis csak akkor igazi érték, ha egészséges. Örömteli és nem kényszerű együttélés a különböző betegségekkel. Nem tűrhetjük tétlenül azt a veszteséget sem, amelv az egészségtelen életmód, a káros szenvedélyek és a körnvezeti ártalmak miatt a családokat és a társadalmat egyre növekvő mértékben éri. Tudatában vagyunk annak, hogy az egészségmegőrzés társadalmi programja olyan időszakban formálódik, amikor az anyagi lehetőségek szűkösek. De énpen ez a szorító helyzet, a kibontakozást segítő utak, lehetőségek és az előrevivő megoldások keresése juttat el bennünket ahhoz a felismeréshez, hoay a lakosság, népünk egészségi állapotának javítása nélkül gazdasági, társadalmi célkitűzéseinket sem tudjuk megfelelően megoldani. Ebben az értelemben programunk része a társadalmi-gazdasági megújulás folyamatának. L AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT ROMLÁSA VALAMENNYIÜNKET FENYEGETŐ VESZÉLY Századunk második felében felgyorsult a gazdasági és technikai haladás, átalakult a társadalmak szerkezete. A változások környezetünkéi;, életmódunkat és egészségünket is alapvetően 'befolyásolják. Hazánkban a felszabadulás után az élet- cs munkakörülmények javulása, az egészségügyi ellátás kiszélesítése, a közegészségügyi viszonyok fejlődése, a fertőző betegségek korszerű megelőzése és gyógyítása gyors ütemben csökkentelte a csecsemők, gyermekek és felnőttek halandóságát. A születéskor várható átlagos élettartam az 1960-as évek derekán már elérte a 70 évet. = A klasszikus fertőző betegségek visszaszorításával, gyakoriságuk csökkentésével lezárult az átlagéletkor növelésének egy gyors és látványos eredményt hozó szakasza. Az elmúlt két évtizedben a tartós, nagyobbrészt a szervezet elhasználódásából és károsodásából származó betegségek alakítják a magyar nép egészségi állapotát. A férfiak jelenleg átlagosan kb. két és fél évvel kevesebbet élnek, mint a 60-as évek derekán. Nemzetközi összehasonlításban a legkedvezőtlenebb a középkorú férfiak halandósága. A nők átlagéletkora a fenti időszakban egyre kisebb mértékben növekedett. Megváltozott a halandóság szerkezete: a halálozások több mint négyötöde mindössze három haláloki csoportból származik (a szív- és érrendszer betegségei, daganatok, baleseti és más erőszakos eredetű halálozások). Az életminőséget is befolyásoló egészségi állapot romlására utal a munkaképességüket részben vagy egészben elveszített rokkantak emelkedő száma, a táppénzes állomány növekedése, a mozgásszervi betegségekben, magas vérnyomás betegségben, neurózisban szenvedők sokasodása. Az utóbbi két évtizedben — a közel másfélszer több cigaretta fogyasztása és főleg a nagyvárosokban fokozódó légszennyezés miatt — a férfiak körében kétszeresére növekedett a tüdőrák okozta halálozás. Ugyanebben az időszakban ötszörösére emelkedett a májzsugorodásban meghaltak száma. Ennek a betegségnek a kockázatát pedig köztudomásúlag az alkohol növeli, amelynek egy emberre jutó átlagos fogyasztása megkétszereződött az utóbbi negyedszázadban. Az egészségi állapot rosszabbodását több tényező együttes hatása eredményezi. Közrejátszanak ebben — a társadalmi-gazdasági fejlődéssel járó ellentmondások, — a természetes és az ember teremtette környezet változása, — az életmód és az értékrend — részben az előzőekkel összefüggő — torzulása, különösen az egészség, mint érték devalválódása,