Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 13. szám

670 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13. szám — szigorú megrovás és — áthelyezés másik párhuzamos osztályba fegyelmi büntetés esetén, b) a nevelőtestület hozza — az ösztöndíj csökkentése, — áthelyezés másik, azonos típusú iskolába, — eltiltás a tanév folytatásától, — kizárás az iskolából fegyelmi büntetés esetén, c) a Művelődési Minisztérium hozza kizárás — a szakirányhoz tartozó azonos típusú középfokú iskolákból, — az ország összes középiskolájából, szakmunkásképző iskolájából, — az ország összes középfokú iskolájából fegyelmi büntetés esetén [a továbbiakban a)—c) alattiak együtt: első fokú fegyelmi jogkör gyakorlója]. (2) A Művelődési Minisztérium hatáskörébe tartozó fegyelmi határozat meghozatalára a nevelőtestület tesz javaslatot. (3) Ha a határozatot az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület hozta, a fellebbezést a helyi irányítást ellátó szakigazgatási szerv bírálja el. A Művelődési Minisztérium által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés elbírálása a művelődési miniszter (a továbbiakban együtt: másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlója) hatáskörébe tartozik. 62. § (1) Végrehajtani csak jogerős határozatot lehet. (2) A fegyelmi eljárás szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza. Az anyagi felelősség 63. § (1) Ha az iskolát kár éri, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, a károkozó személyét megállapítani. (2) Ha a vizsgálat során felmerül a gyanú, hogy a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálatról a károkozással gyanúsítható tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. (3) Ha a tanuló kártérítési felelőssége a törvény 37. §-a alapján megállapítható, a tanuiót, illetőleg a szülőt a kár megfizetésére írásban fel kell szólítani. (4) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés összege az okozott kár huszonöt százalékáig terjedhet, ez azonban nem haladhatja meg a mindenkori népgazdasági havi átlagjövedelem ötven százalékát. (5) A tanuló bizonyítványát nem szabad viszszatartani azzal az indokkal, hogy az általa jogellenesen okozott kárt nem térítette meg. A házirend 64. § (1) A házirendet a nevelőtestület állapítja meg a KISZ egyetértésével, a tanulói szakszervezpt, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség és az iskolatanács véleményének meghallgatásával. (2) A házirendben a tanulók számára kell meghatározni a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel kapcsolatos rendelkezéseket. (3) A házirendet, továbbá a működési szabályzatnak a tanulókat közvetlenül érintő rendelkezéseit a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell A tanulók közösségei 65. § (1) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak — a nevelőtestület véleményének meghallgatásával — saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében, valamint diákönkormányzati szerveik, azok képviselői, tanulói képviselőik, tisztségviselőik (küldötteik), aktíváik megválasztásában és viszszahívásában. (2) A diákönkormányzat dönt saját működéséről és szerveinek hatásköréről a nevelőtestület véleményének meghallgatásával. (3) A tanulóközösségek egyetértési jogot gyakorolnak a) a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, b) a társadalmi munkaakciók, környezetvédelmi programok szervezésében, c) a tanulóközösséget érintő pénzeszközök felhasználásában. (4) A tanulóközösségek véleményezési jogot gyakorolnak a) a tanév rendjének meghatározásakor a tanulókat érintő programok tekintetében, egy tanítás nélküli munkanap programjainak meghatározásában, b) a házirend megállapításában, c) pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében, d) a fakultációs irányok, programok megválasztásában, e) a tanulók jellemzésében, fegyelmi ügyében, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításában, g) a tanórán kívüli foglalkozások szervezésében, formáinak, rendjének meghatározásában, h) az iskolai ünnepségek szervezésében és az iskola hagyományépítésében, i) a tanulószobai felvétel, externátusi elhelyezés, iskolai étkezés biztosítása iránti kérelmek elbírálásában. (5) A tanulóközösségek javaslattevő jogköre kiterjed az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésre.