Tanácsok közlönye, 1986 (35. évfolyam, 1-26. szám)

1986 / 13. szám

13. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 671 (6) Az iskola tanulóinak tájékozódó és tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, melyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a tanulók évfolyamonként diákképviselőket választhatnak, akik a KISZ-szel együttműködve ellátják a tanulók érdekeinek képviseletét az iskola vezetői és a nevelőtestület előtt. 66. § (1) Az osztály tanulói az osztály közösségi életének szervezésére, a tanulók tanulmányi munkáját segítő tevékenységre, az osztályban tanulók érdekeinek képviseletére osztály-diákbizottságot hozhatnak létre. (2) A diákkör tagjai érdekeik képviseletére, a szervezéssel és a vezetéssel kapcsolatos feladatok ellátására diákvezetőséget alakíthatnak. (3) A diákönkormányzati szervként működő diákkör — a 65. § (2) bekezdésében foglaltak mellett — dönt a tevékenységét segítő személy felkéréséről is. 67. § A KISZ a középfokú nevelési-oktatási intézmények működésével kapcsolatban az e rendeletben foglaltakon kívül — külön jogszabály rendelkezései szerint — döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 68. § (1) A tanulóknak a politikai érdekképviseleti, a tanulmányi munkát segítő és a tanórán kívüli tevékenységére szervezett közösségei alkotják az iskolai diákmozgalmat. (2) Az iskolai diákmozgalom szervezésével, tevékenységének összehangolásával kapcsolatos feladatokat a diákmozgalmat segítő pedagógus látja el. A középfokú nevelési-oktatási in* '-menyek pedagógusai és más dolgozói 69. § A középfokú iskolában a pedagógusnak a rendeletben előírt szakképesítéssel kell rendelkeznie. 70. § (1) A közismereti tantárgyak oktatására a tantárgynak megfelelő egyetemi végzettségű tanárt kell alkalmazni. (2) Szakmunkásképző iskolában és szakiskolában — ha egyetemi végzettségű tanárral a munkakört nem lehet betölteni — főiskolai végzettségű tanár alkalmazható. 71. § (1) Szakoktatási intézményben a szakmai elméleti és a szakmai előkészítő tantárgyak oktatására — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — a szakiránynak megfelelő a) felsőfokú iskolai végzettségű, szakmai képzettségű tanárt, b) felsőfokú iskolai végzettségű szakembert kell alkalmazni. (2) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú iskolai képzés, szakmunkásképző iskolában és szakiskolában a szakmai elméleti tantárgyak oktatására technikusi, illetőleg szakközépiskolai szakképesítéssel és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember is alkalmazható, ha vállalja, hogy az alkalmazásától számított öt éven belül felsőfokú iskolai pedagógus szakképesítést szerez. 72. § (1) Szakoktatási intézményben a gyakorlati oktatás ellátására a (2)—(3) bekezdésben meghatározott kivétellel — a szakiránynak megfelelő. a) a 71. § (1) bekezdésében megjelölt képzettségű tanárt, illetőleg szakembert, b) szakoktatót kell alkalmazni. (2) Ha a feladat ellátása az (1) bekezdésben megjelölt szakképesítéssel rendelkezővel nem biztosítható, alkalmazható — szakközépiskolában az elméletigényes szakmai gyakorlati oktatás kivételével — a középiskolai végzettséggel és szakirányú szakmai képesítéssel, valamint hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező szakember, ha vállalja, hogy az alkalmazásától számított öt éven belül a szakoktatói képesítést megszerzi. (3) Szakmunkásképző iskolában, géoíró és gyorsíró szakiskolában, valamint speciális szakiskolában — ha a feladat ellátása a (2) bekezdésben meghatározott végzettségű szakemberrel sem biztosítható — alkalmazható a szakmunkásbizonyítvánnyal, illetőleg a szakiránynak megfelelő szakképesítéssel és legalább ötéves gyakorlattal rendelkező szakember. 73. § A gimnáziumi gyakorlati fakultatív tantárgyak oktatására, a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához, továbbá a gvakorlati oktatás ellátásához, szükséges — a 71—72. §-ban meghatározott — képzettséggel rendelkező személy alkalmazható. 74. § Nemzetiségi nyelven tanító iskolában valamennyi tantárgy tanítására, illetőleg a nemzetiségi nyelven és magyarul tanító nemzetiségi