Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 1. szám

1. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 27 nési leírás négy n'egyédévi együttes összege jelenti a vállalat egészére — az éves vállalati költség- és eredményelszámolásbán érvényesíthető — elszámolható évi értékcsökkenési leírást. (2) Az (1) bekezdés alapján számított összeg a vállalat egészére elszámolható éves értékcsökkenési leírás felső határát jeíenti. A vállalat saját elhatározása alapján — a 6. § (1) b, (2), (3), (4), (5) és, (8) bekezdésében foglalták kivételével — ennél kevesebb értékcsökkenési leírást és értékcsökkenést is elszámolhat. (3) A vállalat egészére ténylegesen elszámolt értékcsökkenési leírás összegén belül — a 4. § (7) bekezdésben, valamint a 6. § (1) b), (2), (3), (4), (5) és "(6) ^bekezdésekben foglaltak kivételével — az egyes állóeszközök értékcsökkenését negyedévenként a vállalat saját hatáskörében állapíthatja meg. Az egyes állóeszközökre ténylegesen elszámolt értékcsökkenés eltérhet az (1) bekezdés alapján számított értékcsökkenéstől. Az egyes állóeszközökre elszámolt évi értékcsökkenés nem haladhatja meg a bruttó érték 30%-át. Minden állóeszköz O-ig írható le. A teljes leírást követően az adott állóeszközre értékcsökkenés nem számolható el. A már teljesen leírt állóeszközt 100 Ft eszmei értéken kell nyilvántartani. (4) Az egyes állóeszközökre külön-külön elszámolt értékcsökkenés együttes összege meg kell hogy egyezzék a vállalat egészére ténylegesen el' számolt értékcsökkenési leírás összegével. (5) A vállalat értékcsökkenési leírást csak olyan összegben számolhat el, hogy a mérleg szerinti eredmény a nyereségtartalék igénybevételével ne legyen veszteség. Ha a vállalat mérleg szerinti eredménye veszteség lenne, köteles a veszteség csökkentésére a tárgyévben ténylegesen elszámolt értékcsökkenési leírást teljesen vagy részben — legalább az előzetesen számított veszteség összegéig — (ha azt a vállalat a nyereségtartalék igénvbeyéte^ével nem tudja rendezni) az értékcsökkenési leírásból képzett érdekeltségi alapjával szemben a mérleg elkészítését megelőzően — különféle bevételként— elszámolni. ... (6) Az (1) bekezdés alapján számított elszámolható értékcsökkenési leírás és a ténylegesen elszámolt évi értékcsökkenési leírás különbözetét a vállalatnak a számvitelében a vállalat egészére összevontan, elkülönítve kell nyilvántartania. A nyilvántartási számlán kimutatott, el nem számolt — késleHetett — értékcsökkenési leírás öszszegéig a vállalat saját hatáskörében, az (1) bekezdés alapián számított értékcsökkenési leírás összegén felül növelheti a későbbi év(ek)ben elszámolható értékcsökkenési leírást. (7) Az (1) bekezdés alaoián számított értékcsökkenési leírásnál magasabb összeg — a (6) bekezdésben foglaltakon túlmenően — csak az Országos Tervhivatal és a Pénzügvminisztérium külön rendelkezése alapján számolható el. (1) A hiányzó, megsemmisült, értékesített, használati díj ellenében átadott, valamint selejtezett állóeszközök nettó értékét az állóeszközök alapjával szemben kell elszámolni. (2) Az állóeszközök értékesítésével összefüggő bevételeket, illetve a selejtezéssel kapcsolatos vissznyeremény eket: — a selejtezett állóeszközök hulladék értékét, — a hiányzó állóeszközök miatt felelős személyek kártérítését, — a selejtezett állóeszközökből kibontott bontási anyagok (alkotórészek, tartozékok és szerelvények) értékét a vállalat érdekeltségi alapjába kell helyezni. A vállalat érdekeltségi alapjából kell fedezni a többletként talált, fellelt, újítás eredményeként létrehozott állóeszközök nettó értékének megfelelő összeget. 6- § (1) A közúti járművek értékcsökkenési leírása és értékcsökkenése egy-egy járműre teljesítményvagy időarányosan számolható el. Az elszámolás módjáról a vállalat saját hatáskörében dönt, de teljesítményarányos leírást csak azok a vállalatok alkalmazhatnak, amelyek tíz vagy annál több járművet üzemeltetnek. A vállalat által egy-egy járműre választott leírási módot a jármű élettartamán belül a vállalat nem változtathatja meg. a) Időarányos elszámolás esetén az értékcsökkenési leírást és az értékcsökkenést a 4. §-ban foglaltak alapján kell elszámolni. b) A teljesítményarányosan leírt járművek értékcsökkenését — minden járműre külön-külön — a teljesítményarányos normák alapján kell megállapítani és elszámolni. (2) A szénbányászatban, kőolaj- és földgázkitermelésben, bauxitbányászatban, valamint az egyéb érc- és ásványbányászatban az állóeszközök meghatározott körére a bányavagyonnal arányos leírást kell alkalmazni. A bányavagyon arányában leírandó állóeszközök körét és az alkalmazandó leírási rendszert az ipari miniszternek az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott utasítása szabályozza. (3) A használtan beszerzett állóeszközök értékcsökkenési leírását a vállalat saját hatáskörében állapítja me?. A bérbe adott állóeszközök értékcsökkenési leírását — a bérbeadás időtartama alatt — ugyancsak saját hatáskörében állapítja meg a vállalat. (4) A közüzemi víz-, csatornamű és fürdővállalatok (a 6111 szakágazatba sorolt vállalatok) állóeszközeinek értékcsökkenését és értékcsökkenési leírását a Norma jegyzékben előírt leírási kulcsokkal kell elszámolni. (5) A központi utasításra tartósan használaton kívül helyezett állóeszközök (üzemek) értékcsökkenését és értékcsökkenési leírását a használaton