Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)
1985 / 1. szám
28 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám kívül tartásra vonatkozó központi utasításban foglaltaknak megfelelően kell elszámolni. (6) Vállalati kutatóhellyel rendelkező termelő és szolgáltató vállalatok, a 7417 szakágazatba sorolt műszaki fejlesztő vállalatok és a vállalati gazdálkodási rend szerint működő kutatóintézetek vezetője (igazgató, elnök) egyes — különösen gyors avulás alá eső — kutatási célú állóeszközök értékcsökkenési leírási kulcsát saját hatáskörében legfeljebb 30%-ig felemelheti, illetve — ha arról a megrendelővel szerződésben megállapodtak — az állóeszköz teljes értékét értékcsökkenési leírás címén egyszerre elszámolhatja. Ezen állóeszközök ténylegesen elszámolt értékcsökkenési leírását kell a vállalat egészére elszámolható értékcsökkenési leírás felső határa megállapításánál [4. § (1) bekezdés] számításba venni. Ezeket az állóeszközöket a többi állóeszköztől elkülönítve kell nyilvántartani. (7) A (6) bekezdés előírása az alábbiakban felsorolt nem kutatási célú állóeszközcsoportoknál nem alkalmazható: — A nem kísérleti jellegű épületek, építmények. — A nem kutatási-fejlesztési tevékenységhez használt berendezések, amelyek csak az intézmény funkcionális működéséhez szükségesek, termékcsoportra való tekintet nélkül (pl. fűtőberendezések, hírközlő berendezések, tűz- és vészjelző berendezések). — A karbantartás eszközei, termékcsoportra való tekintet nélkül. — Az igazgatási ügyvitel eszközei, termékcsoportra való tekintet nélkül. — Az üzemi és szolgáltató gépjárművek. — A kereskedelmi tevékenység állóeszközei, termékcsoportra való tekintet nélkül. — A munkásellátás és jóléti intézmények állóeszközei, termékcsoportra való tekintet nélkül. — Az éttermi és konyhaberendezések, termékcsoportra való tekintet nélkül. Ezen állóeszközök értékcsökkenési leírását a 4. §-ban foglaltak szerint kell elszámolni. 7. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 1935. január 1. napjától kell alkalmazni. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az amortizációs normákról és az amortizáció elszámolásáról szóló 3/1983. (XII. 20.) OT—PM számú együttes rendelet. Hoós János s. k.. Madarast Attila s. k., tervhivatali államtitkár pénzűpvminisztériumi államtitkár Melléklet az 1/1985. (7. 24.) OT—PM számú együttes rendelethez Amortizációs normák jegyzéke I. ÉPÜLETEK* Hosszú élettartamú szerkezetből 1-0% Közepes élettartamú szerkezetből 2.0% Rövid élettartamú szerkezetből 6,0% II. ÉPÍTMÉNYEK Ipari építmények 2,0% Vasúti építmények — közforgalmi vasutak és kiegészítő építményei 4,0% — egyéb vasúti építmények (elővárosi vasutak, közúti viliamosvasutak, METRÓ vasúti pálya stb.) 7.0% Vízi építmények 2,0% Hidak 4,0% Vezetékek — elektromos vezetékek, idértve a távközlési hálózat vezetékeit is 4.0% — kőo'aj és fölgázvezetékek, gázvezetékek 6.0% — gőzvezetékek, földgáz távvezetékek 4,0% — közúti villamosvasúti munkavezetékek 25.0% — egyéb, minden más vezetékek « 3,0% Alagutak és föld alatti építmények (a bányászati építmények kivételével) 1,0% Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0% Minden egyéb építmény 2,0% • Az épületek élettartama szerinti kategóriáit a FÜGGELÉK I. fejezete tartalmazza.
