Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 13. szám

646 13. szám műszaki és szervezési intézkedéseket. A tervezés mindenekelőtt a meglevő szennyezők (L_vegő-, vízszennyezettség, zajterhelés, hígtrágyakezeies stb.), a környezetkárosító technológiai melléktermékek és hulladékok károsító hatásának csökkentését segítse elő. 7. Tűzvédelem Itt szükséges tervezni a tűzérzékelő, jelző- és beavatkozó-rendszerek létesítésével, fenntartásával, a tűzvédelmi szervezet, a vállalati tűzoltóság technikai ellátottságával, illetve feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatokat. 3. Üj beruházások, átfogó felújítások hatása a vállalati dolgozók munkakörülményeinek javítására. Indokolt áttekinteni, hogy a tervidőszakban üzembelépő — új beruházások, jelentős felújítások eredményezte — munkahelyek milyen mértékben szolgálják az azok üzembehelyezéséig kedvezőtlen körülmények között dolgozók munkakörülményeinek javítását. Az üzembehelyezési eljárás, vagy próbaüzem időszakában indokolt műszeres vizsgálatokkal felmérni az új, .felújított munkahelyeken kialakuló munkafeltételi tényezőket (zaj, légszennyezettség stb.) és a mérések eredményeként egyrészt áttekinteni, hogy hány dolgozó miben került kedvezőbb körülmények közé, másrészt számbavenni és tervezni az esetleges hiányosságok mielőbbi felszámolását szolgáló tennivalókat. 9. Ágazati, iparági, gazdálkodó szervezeti sajátosságokkal kapcsolatos egyéb munkavédelmi feladatok A sajátos gazdálkodó szervezeti feltételek, technológiai, üzemi körülmények, és környezeti hatások következtében jelentkező — az előző csomópontokba nem tartozó — munkavédelmi feladatokat szakszerű elemzőmunka alapján indokolt számbavenni és szerepeltetni a terv megfelelő fejezetében, valamint a munkavédelmi tervben. A bányászat területére a jelen irányelvekben foglaltakra is figyelemmel az Ipari Minisztérium — OBF—BDSZ—VDSZ által kiadásra kerülő együttes tájékoztató az irányadó. III. A munkavédelmi tervezés módszere A középtávú, majd éves munkavédelmi fejlesztési feladatok kidolgozása a gazdálkodó szervezet tervezőmunkájának szerves része. Folyamatában — melyre az Országos Tervhivatal elnökének irányelveiben ajánlott általános szempontok érvényesek — a következő sa,játos. módszerek figyelembevétele szükséges. 1. A munkavédelmi feladatok megalapozásat összhangja a műszaki-gazdasági realitásokkal A korszerű munkavédelmi tervezőmunka alapkövetelménye a fejlesztési (esetenként szintentartási) feladatok szakszerű, körültekintő megalapozása. A szakszerű megalapozás elengedhetetlen feltétele a gazdálkodó szervezet munkavédelmi helyzetének átfogó elemzése. A munka elvégzéséhez célszerű ^a külön kiadásra kerülő módszertani segédletben foglaltak figyelembe vétele. A helyzetelemzés alapvető módszere a munkakörülmények szakszerű műszeres felmérése. Szükséges, hogy a műszeres vizsgálatokra a gazdálkodó szervezetek (illetve célszerűen azok társulásai) a műszerek beszerzésével vagy kölcsönzésével és a személyi feltételek biztosításával, ezek hiányában a mérések megrendelésével fokozatosan felkészüljenek. A munkakörülmények műszeres felmérése és v elemzése, majd az eredmények előírásokkal történő tételes összevetése mellett a helyzetelemzésnél indokolt fokozott figyelmet fordítani a megtörtént üzemi balesetek és 'foglalkozási megbetegedések kiváltó okainak feltárására, a népgazdasági szintű okkutatás tapasztalatainak hasznosítására. A munkavédelmi fejlesztés • fontos feltétele megfelelő összhang biztosítása egyrészről a munkavédelmi fejlesztési feladatok, másrészről pedig a műszaki-gazdasági lehetőségek között. A munkavédelmi követelmények és a műszaki-gazdasági lehetőségek, a feltételek között a kapcsolatnak kétoldalúnak kell lennie: egy adott műszakifejlesztési irány tervezésekor számításba kell venni annak a munkakörülmények alakulására várható hatását is és annak ismeretében lehet a döntéseket (mind a műszaki-gazdasági, mind a munkavédelmi fejlesztési feladatokat illetően!) meghozni. A helyes munkavédelmi tervezőmunka nem „követő jellegű" hanem minden szakaszában (információgyűjtés, helyzetelemzés stb.) a műszaki, technológiai, gazdasági stb. tervezési •folyamatokkal együttesen, azokkal összhangban és aktív kölcsönhatásban történik. A munkavédelmi feladatokat súlyozni és rangsorolni szükséges: a figyelmet mindenekelőtt a fő veszélyek és ártalmak mérséklésért, megszüntetésére kell koncentrálni. Közülük is előtérbe kell helyezni azokat a tennivalókat, amelyek eredményükben a veszélyes és ártalmas tényezők között dolgozók nagyobb számát érintik, valamint azokat, amelyek a már megtörtént üzemi balesetek, foglalkozási megbetegedések kiváltó okainak felszámolását szolgálják. A közvetlen életveszély elhárítása nem tervezési kérdés, abban azonnal intézkedni kell. 2. A munkamegosztás, együttműködés és demokratizmus a munkavédelmi feladatok kidolgo-