Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 1. szám

12 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 1. szám 2. § Az Sz. 9. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: {Egyedülállónak kell tekinteni azt, akinek a) ,,e) házastársa szigorított javító-nevelő munkát végez." 3- § Az Sz. a következő 14/A. §-sal egészül ki: „14/A. § Ha a biztosított munkáltatója az R. 28. §-ában, illetőleg az Sz. 14. §-ában megjelölt irányadó időszak alatt változott, táppénzét annál a munkáltatónál eltöltött irányadó időszakban elért kereset — ideértve az év végi részesedést és a jutalmat is — alapján kell megállapítani, ahol a keresőképtelenség bekövetkezésekor dolgozott. Ezt a rendelkezést kell megfelelően alkalmazni a biztosítás megszűnése után keresőképtelenné vált biztosítottra is." 4- § Az Sz. 15. §-ának az 1/1981. (XI. 14.) SZOT számú szabályzat 5. §-ával módosított (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) Ha a biztosítottnak sem a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben, sem pedig a keresőképtelenség bekövetkezésének évében nincs olyan keresete, amelynek figyelembevételével a kereset napi átlaga megállapítható, naptári napi átlagként azt az öszeget kell figyelembe venni, amelyet a biztosított a keresőképtelenség első napját megelőző naptári évben munkavégzés esetén egy naptári nap alatt év végi részesedés és jutalom nélkül átlagosan elérhetett volna. Ezt az összeget a biztosítottnak a keresőképtelenség első napjától betöltött munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók naptári napi keresetét alapul véve az érdekképviseleti szervvel (munkahelyi szakszervezeti szervvel, szövetkezeti bizottsággal stb.) egyetértésben a munkáltató igazolja." 5. § Az Sz.-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT számú szabályzat 10. §-ával megállapított 20/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „20/C. § A bedolgozó, a részes munkát vállaló, a gazdasági dolgozó, a háztartási alkalmazott, az alkalmi fizikai munkát végző, a megbízásos jogviszonyban álló, valamint a szigorított javító-nevelő munkát végző személy részére a táppénz a vasárnap kivételével a naptári hét minden napjára jár." 6-§ Az Sz.-nek az 5/1976. (XII. 18.) SZOT számú szabályzat 13. §-ával megállapított 24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „24/A. § (1) A terhességi- gyermekágyi segély alapjául szolgáló kereset napi átlagát úgy kell kiszámítani, hogy az irányadó időszakra figyelembe vehető keresetet el kell osztani az Sz. 16. §-a szerint megállapított osztószámmal. E rendelkezést kell megfelelően alkalmazni az év végi részesedés, a jutalom, a prémium és a jutalék naptári napi átlagának megállapítására is. (2) Ha a biztosított táppénzben részesült, és folytatólag terhességi- gyermekágyi segélyre jogosult, terhességi- gyermekágyi segélyének összegét a táppénz alapjául szolgáló, az (1) bekezdés szerint kiszámított naptári napi átlagkereset figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a biztosított táppénzének megszűnését követően nem folytatólag, de még a táppénzfolyósítás első napját magában foglaló naptári évben válik terhességi- gyermekágyi segélyre jogosulttá. (3) A terhességi- gyermekágyi segély minden naptári napra jár, az Sz. 20/C. §-ában felsorolt személyeknek pedig azokra a napokra, melyekre a táppénz." 7. § Az Sz. a következő 24/B—24/E. §-sal egészül ki: „24, B. § Gyermekgondozási díj az örökbe fogadó, a mostoha és a nevelőszülőnek is jár. A jogosultsághoz szükséges feltételeknek az örökbefogadás, illetőleg a gondozásbevétel időpontjában kell fennállniuk. 24/C. § A gyermekgondozási díjra való jogosultság megállapításánál az Sz. 9. §-ában foglaltakat megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy egyedülállónak kell tekinteni azt az apát is, akinek a házastársa (élettársa) az illetékes orvos igazolása szerint betegsége miatt a gyermekét nem tudja gondozni. 24/D. § Ha a gyermekgondozási díjra jogosultság elbírálásakor munkaviszonyban (ipari szövetkezeti tagsági viszonyban) és mezőgazdasági szövetkezeti tagként eltöltött időket is egybe kell számítani, minden közös munkában töltött napot háromnapi munkaviszonynak (ipari szövetkezeti tagsági viszonynak) kell tekinteni. 24/E. § Gyermekgondozási'díjra való jogosultság szempontjából a mezőgazdasági szövetkezet tagjánál közös munkában töltött napként az Sz. 34. §-a szerint megállapított munkanapokat, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági viszony létrejöttét megelőzően munkaviszonyban, ipari szövetkezeti tagsági viszonyban vagy bedolgozóként biztosításban töltött napokat kell figyelembe venni.". 8- § Az Sz. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „28. § A családi pótlékra jogosultság szempontjából ugyanazokat kell egyedülállónak tekinteni, akik a betegségi és anyasági ellátásra jogosultság szempontjából is egyedülállónak minősülnek azzal az eltéréssel, hogy az Sz. 9. §-a (2) bekezdésének b) és e) pontja, valamint (6) bekezdése nem alkalmazható." 9- 5 Az Sz. a következő 37/C. §-sal egészül ki: „37/C. § A térítés mellett intézetben, nevelőotthonban, csecsemő- vagy gyermekotthonban elhe-