Tanácsok közlönye, 1985 (34. évfolyam, 1-27. szám)

1985 / 1. szám

1. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 13 lyezett gyermek után járó családi pótlék összege nem haladhatja meg a szülő által fizetett térítési díj összeget." 10. § Az Sz. 38. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(1) Ha a gyermek az együttélő házastársak háztartásában van, és a családi pótlékra mindketten jogosultak, a családi pótlék a férj jogán jár. A feleség jogán jár a családi pótlék, ha arra a férj nem jogosult, gyermekéről már legalább két hónapja nem gondoskodik, szigorított javító-nevelő munkát végez, vagy ha a feleség magasabb öszegü családi pótlékra jogosult.", 11. § Az Sz. a következő 94/A. §-sal egészül ki: „94/A. § Üzemi balesetnek számít az a baleset is, amely az elítéltet a szigorított javító-nevelő munka végrehajtása során vagy azzal öszefüggésben éri." I 12. § Az Sz.-nek az 5/1982. (XII. 13.) SZOT számú szabályzat 15. §-ával megállapított 95/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,95/A. § Az alkalmai fizikai munkát végző személy, a gazdasági dolgozó, a háztartási alkalmazott, valamint a szigorított javító-nevelő munkát végző személy baleseti táppénzének a napi összege 120 forint.'^ 13. § Az Sz.-nek a 4/1983. (XII. 20.) SZOT számú szabályzat 14. §-ával megállapított 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,,96. § A mezőgazdasági szövetkezeti tag baleseti táppénzét a baleseti járadék alapját képező — az R. 80. §-a (5) bekezdésének és 81. §-ának alkalmazása nélkül számított — nyugdíjjárulékkal csökkentett átlagkereset figyelembevételével havi összegben kell megállapítani. Ha a baleseti táppénzt nem teljes naptári hónapra kell fizetni, egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár." 14. § Az Sz.-nek az 1/1981. (XI. 14.) SZOT számú szabályzat 15. §-ával megállapított 96/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: ,.96/A. § Ha a mezőgazdasági szövetkezeti tag az első ízbeni baleseti táppénzre jogosultság megszűnését követően ugyanazon üzemi baleset következtében újból keresőképtelenné válik, baleseti táppénzét — ha ez kedvezőbb — az újabb keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül elért, nyugdíjjárulékkal csökkentett kereset havi átlaga alapján', a baleseti járadék összegének kiszámítására vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani." 15. § Az Sz. 103. §-ának (2) bekezdése helyébe a köretkező rendelkezés lép, jelenlegi (2)—(4) bekezdésének számozása (3)—(5) bekezdésre változik: „(2) Ha a gyermek egyéves kora után az együtt-élő házastársak (élettársak) közül az apa igényli a gyermekápolási táppénzt, igényét az anya munkáltatójánál működő társadalombiztosítási kifizetőhelynél, ennek hiányában a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) kell bejelentenie.". 16. § Az Sz. 110. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, jelenlegi (4)—(5) bekezdésének számozása (5)—(6) bekezdésre változik: „(4) A gyermekgondozási díjat havonta utólag kell folyósítani a) a kifizetőhelyen a munkabér (munkadíj) végelszámolásakor, b) a társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig.'! 17. § Az Sz. 183. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A szigorított javító-nevelő munkát végző személyt foglalkoztató munkáltató, illetőleg büntetésvégrehajtási intézet a társadalombiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot az elítélt csökkentés nélküli keresete után köteles megállapítani és elszámolni." 13. § Az Sz.-nek az 1/1983. (IV. 6.) SZOT számú szabályzat 8. §-ával megállapított, és a 4/1983. (XII. 20.) SZOT számú szabályzat 26. §-ával módosított 200/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „200, B. § (1) Az, aki kisiparosként, magánkereskedőként kiegészítő tevékenységet folytat, a baleseti járulékot az iparjogosítvány, valamint a magánkereskedői igazolvány kézbesítése napját magában foglaló hónap első napjától annak a hónapnak az utolsó napjáig köteles- fizetni, amelyben azt visszaadta, jogerősen visszavonták, illetőleg a kisipari, magánkereskedői tevékenység gyakorlásától eltiltó bírói határozat jogerőre emelkedett. (2) Ha a kisiparos, magánkereskedő kiegészítő tevékenységet folytat és egyidejűleg gazdasági munkaközösségnek, ipari szakcsoportnak is tagja, havi 250 forint baleseti járulékot köteles fizetni. (3) A kisiparosként, magánkereskedőként kiegészítő tevékenységet folytató személy nem köteles baleseti járulékot fizetni arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, katonai szolgálatot teljesít, előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztést tölt, vagy szigorított őrizet alatt áll. (4) A kiegészítő tevékenységet folytató kisiparost, magánkereskedőt kérésére mentesíteni kell a baleseti járulék fizetése alól a szülése napját ma-