Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 26. szám

26. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE Az adó alapja ' 25. § A felhalmozási adó alapja -a vállalati beruházásokra kifizetett beruházási számlák — ideértve a saját vállalkozásban végzett beruházásokat is — adott évben elszámolt teljesítményértéke, illetőleg a saját forrásból és forgóalap-megelőlegezési hitel törlesztése révén megvalósult forgóalap-feltöltés összege. Az adó mertéke 26. § (1) A felhalmozási adó mértéke — differenciáltan — öttől huszonhárom százalékig terjedhet. Ezen belül a fizetendő felhalmozási adó évi mértékét a pénzügyminiszter jogszabályban határozza meg. (2) A pénzügyminiszter jogszabályban kivételes esetben, egyes fejlesztések korlátozása érdekében 50%-os mértékű felhalmozási adót is meghatározhat. II. rész ALAPOK KÉPZÉSE ÉS FELHASZNÁLÁSA 27. § A mezőgazdasági nagyüzem, a vízgazdálkodási társulat, az agráripari egyesülés és az egyesülés szociális-kulturális alapot, érdekeltségi alapot és lakásépítési alapot, a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat ezen kívül nyereségtartalékot képezhet. Szociális és kulturális alap, lakásépítési alap 28. § (1) A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés, a vízgazdálkodási társulat és az egyesülés a) szociális és kulturális célú kiadásai céljára különféle ráfordításként egy átlagos állományi létszámra meghatározott összeggel szociális é? kulturális alapot, b) a dolgozók lakásigénye kielégítésének támogatására lakásépítési alapot képezhet. (2) A szociális és kulturális alapot az érdekeltségi alapból ki lehet egészíteni. Az alapot a dolgozók szociális, kulturális céljaira kell felhasználni. (3) A lakásépítési alap a külön jogszabályban meghatározottak szerint képezhető és használható fel. Értékcsökkenési leírás 29. § - (1) A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés, a vízgazdálkodási társulat és az egyesülés állóeszközeinek bruttó értéke után értékcsökkenést számol el. (2) Az értékcsökkenési leírás elszámolt összegét az elszámolással egyidejűleg az érdekeltségi alapba kell helyezni. Műszaki fejlesztés 30. § (1) A műszaki fejlesztési célú kiadásait a mezőgazdasági nagyüzem a ráfordításai terhére vagy nyereségtartalékából, az agráripari egyesülés és az egyesülés a ráfordításai terhére fedezheti. (2) Ipari és építőipari tevékenysége után a mezőgazdasági nagyüzem a ráfordításai terhére vagy nyereségtartalékából, az agráripari egyesülés és az egyesülés a ráfordításai terhére központi műszaki fejlesztési hozzájárulást fizet. (3) A mezőgazdasági nagyüzem, az agráripari egyesülés és az egyesülés kutatás-fejlesztési célokra juttatásban és kölcsönben részesülhet. Nyereségtartalék 31. § (1) A nyereségből a mezőgazdasági nagvüzem és a vízgazdálkodási társulat nyereségtartalékot képezhet. A nyereségtartalékot az érdekeltségi alapból kiegészítheti, de emiatt adóvisszatartásra nem jogosult. (2) A n5rereségtartalék saját döntés alapján használható fel a mérleg szerinti eredmény kiegészítésére, valamint év közben a költségek finanszírozására, a jogszabály szerint nyereségtartalékba helyezendő kölcsönök törlesztésére és. az érdekeltségi alapból teljesíthető kifizetésekre. (3) A nyereségtartalékot a veszteségrendezésre,' az állammal szembeni, valamint az érdekeltségi alapot terhelő kötelezettségek teljesítésére minden egyéb felhasználást megelőzően be kell vonni. (4) A termelőszövetkezet és a vízgazdálkodási társulat nyereségtartalékából a Kölcsönös Támogatási Alaphoz is hozzájárulhat. A Kölcsönös Támogatási Alapból kapott juttatást és kölcsönt a nyereségtartalékba kell helyezni és annak szabályai szerint használható fel. (5) Az állami gazdaság és a mezőgazdasági ágazatba sorolt más állami vállalat nyereségtartalékából befizethet a Vállalati Együttműködési Alapba. A Vállalati Együttműködési Alapból kapott jut-