Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 26. szám

738 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 26. szám tatást és kölcsönt a nyereségtartalékba kell helyezni és annak szabályai szerint használható fel. (6) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a nyereségtartaléknak jogszabály szerint az érdekeltségi alapból teljesíthető kifizetések céljára év közben felhasznált összeget a felhasználással egy időben érdekeltségi alapjába köteles helyezni és annak felhasználási szabásai szerint használhatja fel. (7) A (6) bekezdés szerinti felhasználás után a felhasználással egy időben jövedelemadó-előleget kell fizetni, amelynek forrása a nyereségtartalék. (8) A jövedelemadó-előleg mértéke az előző évi jövedelemadónak az előző évi nyereséghez viszonyított aránya. Eredményfelosztás 32. § Á nyere$égtartalék-képzéssel csökkentett, valamint a nyereségtartalék-f elhasználással növelt nyereséget a mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a következő sorrendben használhatja fel: a) az előző évek veszteségének ki gazdálkodásra előírt összegére, a veszteségrendezési hitel visszafizetésére, b) állami kölcsön törlesztésére, állami alapjuttatás utáni járadékfizetésre, c) a veszteség rendezésére felhasznált alapok visszapótlására, d) városi és községi hozzájárulásra, e) a részjegy után fizetett osztalékra, a célrészjegy és a termelésfejlesztési hozzájárulás után fizetett részesedésre. f) jövedelemadóra, g) eredményérdekeltségi fedezetre. Érdekeltségi alap 33. §' (1) A mezőgazdasági nagyüzem és a vízgazdálkodási társulat a 32. §-ban foglaltak szerint módosított nyereségét az érdekeltségi alapba köteles helyezni. (2) Az érdekeltségi alapba kell helyezni továbbá : a) a más gazdálkodó szervezet érdekeltségi alapjából, pénzintézettől, tanácstól kapott fejlesztési célú összegeket, b) a jövedelemadóból jogszabály szerint visszatartható összeget, c) az előző évek k^azdá.lkndásra előírt veszteségének rendezésére felhasznait alánok visszapótlására, az állami kölc^öntörleszté^re, az állami alapjuttatás utáni járadékfizetésre, a részjegy utáni osztalékra, a célrészjegy és a termelésfejlesztési hozzájárulás után fizetett részesedésre — az ered* ményből — visszatartott összeget, d) az értékcsökkenési leírás elszámolt összegét, e) az érdekeltségi alapot jogszabály szerint köz* vétlenül megillető bevételeket. (3) Az agráripari egyesülés érdekeltségi alapjába köteles helyezni az értékcsökkenési leírás összegét, a keresetszabályozó adó és a felhalmozási adó fedezetére szolgáló összeget. Érdekeltségi alapjába kell helyeznie továbbá a más gazdálkodó szervezet érdekeltségi alapjából, pénzintézettől, tanácstól kapott fejlesztési célú összeget és a jogszabály szerint az érdekeltségi alapot közvetlenül megillető bevételeket. (4) Az érdekeltségi alap — a keresetszabályoző adók, a felhalmozási adó, valamint az államkölcsön törlesztése és az állami alapjuttatás utáni járadékfizetés teljesítése után — a vagyon növelésére, a dolgozók anyagi ösztönzésére, lakásépítési alapra és egyéb, a költségek, ráfordítások terhére nem fedezhető, illetve külön jogszabályban meghatározott célok finanszírozására fordítható. (5) Az érdekeltségi alap más gazdálkodó szervezet, pénzintézet, tanács számára véglegesen vagy ideiglenesen átadható. 34. § * A tartósan lekötött forgóeszközök (készletek és befejezetlen .termelés) állományának növekedését a mezőgazdasági nagyüzemnek, az agráripari egyesülésnek, a vízgazdálkodási társulatnak és az egyesülésnek érdekeltségi alapjából képzett forgóalapnöveléssel, illetve azt megelőlegező hitellel kell finanszíroznia. Veszteség és alaphiány rendezése 35. § (1) A mezőgazdasági .nagyüzem veszteségét, illetve alaphiányát elsősorban a tárgyévben meglevő, valamint a tárgyévet követő évben képződS saját alapjaiból köteles rendezni. (2) A veszteség, illetve alaphiány rendezésére számításba vett. a tárgyévet követő évben képződő érdekeltségi alapot a Magyar Nemzeti Bank hitel-, lel megelőlegezheti. III. rész TÁMOGATÁSOK MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK TÁMOGATÁSA Beruházások támogatása 36. § (1) A mezőgazdasági nagyüzemnek és az agráripari egyesülésnek a népgazdasági tervben e!6« irányzott éves keretből