Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 9. szám

_278 TANÁCSOK A gyámhatóság indokolt esetben az árvaellátás igénybevételét méltányosságból mellőzheti. Mentesség és az igénybevétel mellőzése esetén az árvaellátás teljes összegét gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyvre kell elhelyezni. A 107/1970. (M. K. 4.) MM számú utasításnak az 1/1983. (II. 23.) MM számú rendelettel módosított 25. §-a — (1) és (7) bekezdésében — a következőket írja elő: Az árvaellátást folyósító szervnek a gyámhatóság felhívására az árvaellátás 33 százalékát — ha azt gondozási díjként megállapították — gondozási díjként a gyámhatóság részére át kell utalnia, a fennmaradó 67 százalékot pedig a gyámhatóság által megnevezett gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatójának, mint intézeti gyámnak kell megküldenie. Az állami gondozott kiskorút megillető hányadot — az intézeti gyám kérésére — az árvaellátást folyósító szerv közvetlenül utalja át az intézeti gyám által megnevezett OTP-fióknál levő gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyv javára. 3. A 2. pontban foglaltak végrehajtása érdekében az árvaellátást megállapító szervnek a határozaton, feltűnő helyen jeleznie kell, ha az árva állami gondozásban van. Ha a megállapító szervnek már az igény elbírálásakor rendezésre áll a gyámhatóság határozata, az árvaellátás mikénti folyósításáról a megállapító határozat rendelkező részében intézkedni kell. Itt kell feltüntetni a gyámhatósági határozat számát és — ahhoz képest, hogy a folyósítás miként alakul — a gondozási díj bevételezésére illetékes szervet (annak MNB pénzforgalmi jelzőszámát), illetőleg az intézeti gyámot. Ha a megállapító eljárás során megfelelő adatok még nem állnak rendelkezésre vagy ha az árvát az árvaellátás folyósítása alatt vették állami gondozásba, az árvaellátást folyósító szervnek meg kell keresnie a gyámhatóságot,' hogy az árvaellátás folyósítása tekintetében nyilatkozzék, illetőleg hozzon határozatot. Ha pedig az 1/1974. (VI. 27.) OM számú rendelet 108. §-ának (5) bekezdése értelmében — mivel tudomása szerint az állami gondozott kiskorú árva vagy félárva — a gyámhatóság keresi meg az árvaellátást folyósító szervet az árvaellátásra jogosultság és az árvaellátás Összegének közlése végett, a megkeresésnek az árvaellátást folyósító szerv eleget tenni köteles. Az árvaellátást folyósító szerv a gyámhatóság intézkedéséig mindkét esetben szünetelteti az árvaellátás folyósítását, és erről a megkeresésben, illetőleg a válaszban a gyámhatóságot értesíti. 4. A 18. életévét betöltött volt állami gondozott fiatal árvaellátását az ő részére kell folyósítani akkor is, ha továbbra is a nevelőszülővel közös háztartásban marad. 5. A férje jogán árvaellátásra jogosult két vagy több gyermek eltartása címén állandó özvegyi nyugdíjra a feleség stb. az árva (árvák) állami KÖZLÖNYE 9. szám gondozásba vétele esetén is jogosult, ha gondozási díj kifizetésére kötelezték vagy ha gondozási díjat azért nem szabad megállapítani mert a) az anya gyermekével együtt maga is a gyermek- és ifjúságvédő intézet kötelékében van (dajkaszolgálat), illetőleg b) a kiskorú kizárólag a környezetében élő tbc-s beteg részéről fennálló fertőzés veszélye miatt van állami gondozásban. [1/1974. (VI. 27.) OM számú rendelet. 110. § (1) bek. b)—c) pont]. 6. Ezt az utasítást a Társadalombiztosítási Közlönyben történő megjelenésekor már folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Egyidejűleg a 200—2/1971. (Tb. K. 2.) Tb. Főig. számú utasítás, a 26. számú szakmai közlemény (Tb. K. 1978. 2.) és a 12. számú szakmai tájékoztató (Tb. K. 1982. 7—8.) hatályát veszti. Dr. Kurucz Béla s. k., SZOT társadalombiztosítási főigazgató-helyettes Altalános felügyeleti és polgári jogi ügyészi tevékenységgel kapcsolatos kérdések 3. A mezőgazdasági termelőszövetkezet alkalmazottjának munkaügyi vitájában eljáró szövetkezeti döntőbizottság megalakítása szabályszerű, ha abban a szakszervezeti tisztségviselő tagként vesz részt. [7/1977. (III. 12.) MT számú rendelet 116. § (2) bekezdése.] A felperes alkalmazottként dolgozott az alperesi mezőgazdasági termelőszövetkezetnél. A felperes munkabér iránti igénnyel fordult az alpereshez, majd a szövetkezeti döntőbizottsághoz és annak elutasító határozata ellen keresetet nyújtott be a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi bíróság a döntőbizottság határozatát a Pp. 357. § (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a döntőbizottságot új eljárr ra utasította, minthogy a döntőbizottság 3 tagú tanácsában tagként a szakszervezeti titkár is részt vett. Ezért a munkaügyi bíróság a 19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 2. § (3) bekezdés c) pontja alapján úgy ítélte meg, hogy a szakszervezeti titkár részvétele folytán a határozat meghozatalában kizárt személy vett részt. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi határozatában rámutatott az alábbiakra: Tévedett a munkaügyi bíróság, amikor a mezőgazdasági . termelőszövetkezeti alkalmazott munkaügyi vitájában a munkaügyi döntőbizottságok szervezetéről és eljárásáról szóló 19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 2. § (3) bekezdés c) pontjának azt a rendelkezést tekintette irányadónak, amely szerint a munkaügyi döntőbizottsággal rendelkező egység szakszervezeti szervének titkára nem választható a munkaügyi döntőbizottság tisztségviselőjének. A mezőgazdasági termelőszö-