Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 277 A haszonbérlet 19 év hó napjától 19 év hó nap­jáig tart. 2. A haszonbér összege évenként Ft. A haszonbér első ízben -n esedékes és azt a továbbiakban utólag, szeptember hó 30-ig kell készpénzben beíizetni a föld fekvése szerint ille­tékes tanács vb költségvetési számlájára. 3. A haszonbérelt állami föld után a haszon­bérlőnek az adójogszabályokban meghatározott adót kell fizetni. 4. A haszonbérlőt az alábbi haszonbérmentes­ség illeti meg: 5. A haszonbérlő köteles a haszonbérbe vett ál­lami földet a jó gazda gondosságával és a mező­gazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló rendelkezések megtartásával megművelni. 6. A haszonbérelt állami földön a haszonbérlő csak az építésügyi jogszabályban megállapított fel­tételek szerint létesíthet ideiglenes jellegű gazda­sági épületet. 7. A haszonbérleti szerződést a haszonbérbe adó és a haszonbérlő megegyezéssel bármikor meg­szüntetheti. A megegyezést írásba kell foglalni. 8. A haszonbérleti szerződést három hónapi fel­mondással a gazdasági év végére (szeptember 30.) lehet megszüntetni. A felmondást írásba kell fog­lalni. A haszonbérbeadó azonban a szerződést csak a R. 7. §-ában felsorolt esetekben mondhatja fel. 9. A haszonbérleti szerződés megszűnése esetén a haszonbérlőt, illetve a hászonbérbeadót a R. 8. §-ában, valamint a 14A974. (VII. 4.) MÉM számú rendelet 9. §-ában meghatározott jogok illetik meg, illetve kötelezettségek terhelik. 10. Ha az állami földet a kezelő vagy más ál­lami szerv, illetőleg társadalmi szervezet közérde­kű célra (földrendezés, kisajátítás) kívánja fel­használni, a szerződés hatálya — a szerződésben megjelölt határidő előtt, a feltétel bekövetkezté­vel — megszűnik. , 19... év hó n, haszonbérlő haszonbérbeadó PH Megjegyzés: A haszonbérleti szerződést két pél­dányban kell kiállítani és azokat a haszonbérbe­adó pecsétjével kell ellátni. A szerződés egyik pél­* A 35/1983. (IX. 22.) MT számú rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. E rendelet hatálybalépésével egy­idejűleg a 36/1967. (X. ll.> Korm. számú rendelet 25. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti. E rendelet rendel­kezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. A 15/1983. (IX. 22.) MÉM számú rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, az 1. § rendelkezéseit 1984. január 1 napja után kell alkalmazni. E rendelet hatálybalépését megelőzően • kötött haszonbérleti szerződés időtartamát a haszonbérlő kérelmére a lejárat előtt a R. 4. §-ának (1) bekezdése szerint módosítani kell. A 29/1983. (XII. 30.) MÉM számú rendelet 1984. január 1. napján lép hatályba. dányát a haszonbérlőnek kell átadni, másik — a haszonbérlő által lerótt 10 Ft-os illetékbélyeggel ellátott — példánya a haszonbérbeadónál marad. A szerződés kiállítása során a nem kívánt része­ket törölni kell. Vegyes rendelkezések A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának 200—2/1984. (Tb. K. 3.) Tb. Főig. számú utasítása az árvaellátás folyósításáról és a két gyermek eltartása címén járó állandó özvegyi nyugdíjra jogosultságról az árva állami gondozásba vétele esetén 1. A T. 70, §-a (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából az állami gondozásban levő és az illetékes gyermek és ifjúságvédő intézet igazgató­ja (a továbbiakban: intézeti gyám) által nevelő­szülőnél elhelyezett gyermek nevelt gyermeknek minősül. Nem befolyásolja ezt az sem. hogy a ne­velőszülőt jogszabályban megállapított összegű gondozási díj illeti meg. A nevelőszülő halála esetén tehát a hozzá elhelvezett állami gondo­zott gyermek részére az árvaellátást a nevelt gyenr-i~re vonatkozó rendé1 kezesek szerint kell megállapítani. Abban a kérdésben, hogy a nevelt gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátarto­zója van-e, az intézeti gyám nyilatkozata az iránj'adó, akit az árvaellátást megállapító szerv­nek kell megkeresnie. Ha a nevelt gyermek a vér szerinti szülő jogán árvaellátásban már részesül vagy arra később jogosulttá válik és a nevelőszülő jogán is jogosult árvaellátásra, az árvaellátások kö­zött a T. 38. §-a alapján a gyermek törvényes képviselője választhat. Annak elbírálásánál, hogy az életben maradt nevelőszülő kát gyermek el­tartása címén állandó özvegyi nyugdíjra jogo­sult-e, a meghalt nevelőszülő jogán árvaellátás­ban részesülő állami gondozott nevelt gyermeket is figyelembe kell venni. Figyelembe kell venni azt az állami gondozott nevelt gyermeket is, aki­nek a nevelőszülő iogán járó árvaellátás helyett — választása alpján — a vér szerinti szülő jo­gán járó árvaellátást folyósítják. 2. Az 1/1074. (VI. 27.) OM számú rendeletnek az 1/1983. (II. 23.) MM számú rendelettel megál­lapított 109 A. §-a értelmében az állami gondo­zott árvaellátásának — ideértve a nevelőszülő jo­gán megállapított árvaellátást is — 33 százalékát kell gondozási díjként igénybe venni, a fennma­radó 67 százalékot a gyámhatóság a kiskorú ré­szére gyámhatósági fenntartásos takarékbetét­könyvre helyezi el. Mentes az árvaellátás a gondozási díjként való igénybevétel alól, ha nincs olyan személy, aki kü­lön jogszabály alapján a kiskorú állami gondozá­sának költségeihez köteles hozzájárulni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom