Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 8. szám

8. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 247 alapjául szolgáló -nyereség és a tagok által jogszabály szerint elvont nyereség együttes összegét kell figyelembe vennie. A tagoknak az általuk elvont nyereséget teljesítménymutatójuk számításánál figyelmen kívül kell hagyniuk. 3. § (1) Az egyesülés dolgozóinak bérét a tagoknál a társulás fenntartási költségeként kell elszámolni. (2) Az egyesülés bruttó részesedési alapját a tagok bruttó részesedési alapjukból (mezőgazdasági nagyüzemek a részesedési alapjukból) fedezik. Az egyesülés a rendelkezésre bocsátott bruttó részesedési alapot a jövedelemszabályozás, illetve a bérszabályozás rendszeréről szóló hatályos jogszabályok előírásai szerint fordítja a nettó részesedési alap képzésére és progresszív nyereségadó befizetésére. * (3) Az egyesülés bruttó részesedési alapjának mértékét az igazgatótanács évenként állapítja meg. A bruttó részesedési alapnak legalább olyan összegűnek kell lennie, hogy az egyesülés a progresszív nyereségadót be tudja fizetni. (4) Az egyesülés tagja az átadott részesedési alapot nem számítja be a progresszív nyereségadó, illetve a részesedési adó alapjába." í 2. § A R. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a megjelölt szakasz a következő (4) bekezdéssel egészül ki: ;,(2) A tag, vagy felügyeleti szervének dolgozója a gazdasági társulásnál második munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem foglalkoztatható. E tilalom alól — a magasabb vezető állásúak kivételével — a tag, vagy felügyeleti szervének vezetője felmentést adhat." '„(4) A (3) bekezdés szerinti díjazás — a tárgy.., éven belül — nem haladhatja meg a dolgozó egy havi átlagkeresetét." 3- § Ez a rendelkezés a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a R. 6. § (3) bekezdése hatályát veszti. A R. 3. §-ának módosított rendelkezéseit elsőízben az 1984. év eredménye után képződő részesedési alap tekintetében kell alkalmazni. Dr. Rácz Albert s. k.; államtitkár az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke A Magyar Posta elnökének 1/198" (III. 27.) MP számú rendelkezése a Munka Törvénykönyvének a Magyar Posta területén történő végrehajtásáról A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet (a továbbiakban: Mt. V.) 100. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökével és a Postások Szakszervezetével egyetértésben az alábbiakat rendelem: 1. § A rendelet hatálya a Magyar Postára, a Magyar Posta felügyelete alá tartozó szervekre és a velük munkaviszonyban álló dolgozókra terjed ki. 2. § A Mt. V. 32. § (1) bekezdésében foglalt korlátozás nem vonatkozik a) a tanfolyamokon végzett oktatói, vizsgáztatói, b) a szakértői és szakbizottsági közreműködői és c) a Posta Műszaki Dokumentációs és Tájékoztatási Központ megbízásából végzett fordítói és gépírási tevékenységre. 3- § (1) Nem illeti meg a dolgozót a napi pihenőidő a postai vagy vasúti vendégszobában, alvásra alkalmas pihenőhelyiségben töltött készenlétet (ügyeletet) követően. (2) A mozgóposta utazószemélyzete és a távolsági jegyzékelő járat kezelője munkaidejét háromhavi keretben kell megállapítani. Az ezen felül végzett túlmunkáért huszonöt százalékos pótlék jár. 4- § Magasabb vezető állású dolgozónak minősül: a) a Magyar Posta központi igazgatója, b) az Elnöki Hivatal vezetője, c) a Magyar Posta Központjának szakosztályvezetője és önálló osztályvezetője, d) a középfokú postaszerv igazgatója. 5. § Ez a rendelkezés a kihirdetése napján lép hatályba. Tóth Illés s. k., államtitkár a Magyar Posta elnöke