Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)
1984 / 5. szám
174 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám — konvertálható hitelkeretből támogatott beruházások 33%, — energiaracionalizálási hitelkeretből támogatott beruházások 33%, — konvertálható beruházásokhoz kapcsolódó középlejáratú forgóalapmegelőlegezési hitelek 25%, — középlejáratú exportfővállalkozási céghitel'export árualap bővítéssel összefüggő hitelrésze 25%, — konvertibilis export követeléseket finanszírozó rövid lejáratú hitelek 25%, — közvetlen piaci értékesítésre történő lakásépítésre felvett árbevételből visszafizethető forgóeszköz hitel 25%, — anyagmegtakarításra és hulladékhasznosításra elkülönített hitelkeretből támogatott fejlesztések 25%. A fenti célú fejlesztésekhez nyújtott államkölcsönökre a megfelelő kedvezmények érvényesíthetők. Az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszter 1/1984. (II. 21.) OT—PM—ÉVM számú együttes rendelete az építési műszaki-gazdasági normatívák alkalmazásáról szóló 2/1974. (I. 17.) OT—PM—ÉVM számú együttes rendelet módosításáról Az építési műszaki-gazdasági normatívák alkalmazásáról szóló 2/1974. (I. 17.) OT—PM—ÉVM számú együttes rendeletet (a továbbiakban: R.) az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben a következők szerint módosítjuk: 1. § Az R. a következő új címmel és az azt követő 7/A. §-sal egészül ki: „A normatívák alkalmazása versenytárgyalás esetén. 7/A. § A versenytárgyalás alapián kötött szerződésekkel megvalósuló építményeknél a normatívák alkalmazása nem kötelező." 2- § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az R. 7. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. Hoós János s. k., Dr. Hetényi István & k., tervhivatali államtitkár pénzügyminiszter Dr. Ábrahám Kálmán s. k., építésügyi és városfejlesztési miniszter ÉISamEiikázi rendelkezések Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 5/1984. (li. 14.) ÁBMH számú rendelkezése más munkáltatóhoz történő munkaerő-kirendelés egyes kérdéseiről Az Mt. V. 100. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az érintett miniszterekkel, az érdekelt szakszervezetekkel és a szövetkezeti érdekképviseleti szervekkel egyetértésben a következőket rendelem: 1. § E rendelkezés hatálya kiter jed arra a munkáltatóra [Mí. V. 99. § (2) bekezdés cj pont) «MTJ úy az Mt. 35. § (3) bekezdése alapján dolgozóját más munkáltatónál történő munkavégzésre kirendeli (a továbbiakban munkáltató), illetve ilyen munkaerőt foglalkoztat (a továbbiakban foglalkoztató). 2-§ A kirendelt dolgozók után a felek írásbeli megállapodásának (a továbbiakban kirendelési szerződés) megfelelően a foglalkoztató költségátalányként a munkáltató részére megtérítheti azokat a szociális és igazgatási költségeket, amelyek a munkáltatónál merülnek fel (pl. gyermekintézmények, üdülés, munkáltatói nyilvántartások vezetésének költségei). A térítendő összeget — amelyet a foglalkoztató nem anyagjellegű szolgáltatás költségeként, a munkáltató egyéb tevékenység árbevételeként számol el — előzetesen kell a kirendelési szerződésben rögzíteni. A kikötött költségátalány nem haladhatja meg a kirendelés időtartama alatt az érintett dolgozók részére kifizetett bérköltség tizenöt százalékát. 3. § A 2. §-ban foglaltakon túlmenően a 6/19C3. (XI. 12.) ÁBMH számú rendelkezéssel módosított 4/1982. (XI. 30.) ÁBMH számú rendelkezés (a továbbiakban R.) hatálya alá tartozó mu-ikaMa^ és foglalkoztató a 4—6. §-ban rögzített feltételek szerinti további kedvezménvben is megállapodhat. Nem részesülhet e kedvezményben a központi „B" bérszabályozási formába sorolt, valamint a létszámcsökkenésből eredő bérmegtakarítás harminc százaléknál nagyobb hányadát a bérszínvonal adómentes növelésére felhasználó munkáltató. 4. § (1) Nagyobb létszámot (10 főnél tebbet) érintő és 6 nap időtartamot meghaladó kirendelés esetén a foglalkoztató saját bérszínvonal növelési lehetőségének terhére a munkáltatót pótlólagos adómentes bérszínvonal növelési lehetőséghez (kedvezményhez) juttathatja. (2) A kedvezmény mértékét a munkáltatónál a kirendelés hatására keletkező és az R. szerint számított bérmegtakarítás százalékában a kirendelési szerződésben kell rögzíteni. A kedvezmény mértéke a harminc százalékot nem haladhatja meg.
