Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)
1984 / 3. szám
72 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 3. szám (2) Ha a tanács nem fogadja el a választ, a hatáskörébe tartozó kérdéssel kapcsolatban haladéktalanul intézkedést tesz. Ha az intézkedés megtételére nincs hatásköre, a végrehajtó bizottsága útján intézkedést kezdeményez. Ennek eredményéről a végrehajtó bizottság a következő tanácsülésen tájékoztatást ad Vhr. 36. § Ha a tanácstag nem a tanács ülésén kér felvilágosítást, a kérdezett azonnal, de legkésőbb tizenöt napon belül írásban válaszolni köteles. Vhr. 36/A. § A tanácstag részt vehet a kérdésének megválaszolására, javaslatának megoldására irányuló tevékenységben. Vhr. 36/B. § A tanács a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg, hogy a szakigazgatási szerv mely ügyekben köteles kikérni döntése előtt a tanácstag véleményét. 1. A tanácstagnak a tanács képviseletére a tanács és a tanácselnök adhat megbízást. A Tt. 37. §-a (1) bekezdésének c) pontja a tanácstag fontos jogaként állapítja meg, hogy megbízás alapján képviselheti a tanácsot. Jogszabály nem ad útmutatást arra, hogy kitől kaphatja a megbízást a tanácstag. £ képviseletre megbízást mindenekelőtt a tanács adhat. A Vhr. 2. §-ának (1) bekezdése alapján a tanácsot mint jogi személyt a tanácselnök képviseli; a (2) bekezdés alapján pedig a testület tagja is megbízható a képviselettel. A helyes értelmezés szerint a tanácstagnak adott esetben a tanácselnök is adhat megbízást a tanács képviseletére. 2. A tanácstag felvilágosítás-kérési jogának köre A tanácstagi munka a választók bizalmán alapuló megtisztelő közéleti tevékenység, melynek ellátása során a tanácstag köteles a közérdeket figyelembe véve teljesíteni a választóinak megbízatásait, előmozdítani a jogos panaszok orvoslását. A tanácstörvény a tanácstagi munka megbecsülése és eredményesebbé tétele érdekében garanciális szabályokat tartalmaz a tanácstagok e munkájának segítésére. Egyik ilyen rendelkezés, hogy a tanácstag meghatározott szervektől, illetőleg vezetőktől felvilágosítást kérhet, amelyekre azok 15 napon belül válaszolni kötelesek. A Tt. 37. §-a (1) bekezdésének e) pontja meghatározza, hogy a felvilágosításkérés joga és a 15 napos választási kötelezettség milyen körre, milyen ügyekre vonatkozik. Eszerinft a tanácstag a végrehajtó bizottságtól a tisztségviselőktől, a szakigazgatási és egyéb helyi szervek vezetőitől kérhet felviláaosítást, éspedig tanácsi hatáskörbe tartozó ügyekben. A felvilágosításkérés joga tehát csak a tanács működési területén levő helyi szervekre terjed ki, a minisztériumokra, országos hatáskörű szervekre nem. További lényeges szabály, hogy ez a jog a tanácsi hatáskörbe tartozó ügyekre vonatkozik. További kérdés, hogy a tanácstag csak saját választóinak megbízásából járhat-e el az említett módon vagy más személyek ügyeiben is. E tekintetben a Tt. nem tartalmaz szabályt. A tanácstag jogaival kapcsolatban általában „választóinak megbízásáról" szól, ami arra utal, hogyha tanácstagok saját választóik ügyeiben járjanak el. Ez ugyanis megfelelő munkamegosztást jelent, és figyelemmel van arra, hogy minden tanácstag igyekszik választóinak közérdekű megbízásait teljesíteni. Ezt azonban esetenként tágabban szükséges értelmezni, mivel a tanácstag részt vesz az egész tanács tevékenységében, általában valamely bizottság munkájában is, és ezért felelősséggel tartozik. Amikor e tevékenysége körében merül fel valamely közérdekű ügy intézésének szüksége, az adott tanács működési területén, abban az előbbiekben említett módon és- esetekben eljárhat. Mindezek arra az esetre irányadóak, amikor a kérdezettnek — a Tt. szerint — 15 napon belül kell válaszolnia. Más kérdés, hogy minden állampolgár joga bármely szervnek, bármely ügyben közérdekű bejelentést vagy javaslatot tenni. Ez a joga természetesen a tanácstagnak is megvan mint állampolgárnak, erre azonban a 15 napos válaszadási kötelezettség nem vonatkozik. Vhr. 37. § (1) A tanácstag, a végrehajtó bizottság titkára és a fővárosi, a megyei, megyei városi tanács állandó bizottságának nem tanácstag tagja a tanács működési területén minden személyszállításra szolgáló, menetrend szerint közlekedő távolsági és helyi közforgalmi közlekedési eszközön (vasút, autóbusz, hajó, villamos) díjtalan utazásra jogosult. A jogosultat a tanács működési területét feltüntető, személyre szóló utazási igazolvánnyal kell ellátni. (2) A díjtalan utazással kapcsolatos kérdéseket a pénzügyminiszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke együttesen szabályozza. (3) A tanács felügyelete alatt működő vállalatok személyszállításra szolgáló közforgalmi, menetrendszerű közlekedési eszközeinek díjtalan igénybevételét biztosító igazolvány kiadása a felügyeletet ellátó szerv feladata. (4) A tanácstag és az állandó bizottság tagja részére a tanács költségvetése terhére meg kell téríteni feladatainak ellátása' során felmerült költségeket. A tanácselnök előzetes hozzájárulásával nem menetrendszerű közlekedési eszköz is igénybe vehető. (5) A tanácstagot a közszolgálati alkalmazottakra érvényes szabályok szerinti napidíj és szállásköltség illeti meg.