Tanácsok közlönye, 1984 (33. évfolyam, 1-34. szám)

1984 / 3. szám

3. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 73 Tt. 38. §. (1) A tanácstag köteles: a) képviselni a választókerülete, illetőleg a tele­pülés lakosságának érdekeit; b) tevékenyen részt venni a tanács munkájá­ban és elvégezni a rábízott feladatokat; c) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, választóinak bi­zalmára; d) személyes példamutatással közreműködni az állami és a munkafegyelem szilárdításában, a köz­életi tisztaság és a társadalmi tulajdon védelmé­ben, az állampolgárok jogainak biztosításában, a törvényesség, a szocialista együttélés szabályainak megtartásában; e) a közérdeket figyelembe véve teljesíteni vá­lasztóinak megbízásait, előmozdítani az állampol­gárok jogos panaszainak orvoslását; f) közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani a lakossággal, bevonni a lakosságot a tanácsi felada­tok megoldásába. (2) A helyi tanácstag legalább évenként köteles beszámolni választóinak a tanács munkájáról, és saját tanácstagi tevékenységéről. (3) A helyi tanács az általa megválasztott ta­nácstagot beszámoltatja tevékenységéről, a tanács­tag tájékoztatást ad a fővárosi, megyei tanács munkájáról. 1. Kettős beszámolási kötelezettség terheli a helyi tanácsnak azt a tagját, akit egy vagy több helyi tanács egyben a megyei tanács taqjává is megválasztott; ezért a beszámolások időpontjai­nak arányos meghatározása szükséges. A helyi tanácstag legalább évenként köteles választóinak beszámolni; e minőségében kötele­zettsége kizárólag a saját helyi tanácstagi válasz­tókerületének lakosságával szemben áll fenn, és független attól, hogy a tanácstag esetleg a megyei tanácsnak is tagja. Ha a helyi tanács a tagját egyben megyei ta­nácstaggá is megválasztja, akkor őt ez utóbbi mi­nőségében is beszámolási kötelezettség terheli, amely a megválasztó helyi tanáccsal szemben áll fenn. A törvény a beszámolás gyakoriságát nem írja e)ő, azt a tanácsok szervezeti és működési szabályzatai határozzák meg. Szükséges, hogy a szabályozás a kettős beszámolási kötelezettségre figyelemmel, az egyes beszámolások időpontjának összehangolásával történjék. Ha egy helyi (pl. városi tanács több tagját vá­lasztja a megyei tanácsba, akkor e megyei tanács­tagok általában évenként felváltva vagy csopor­tosan számoltathatok be úgy, hooy a ciklusban lehetőleg mindegyikükre sor kerüljön. Ha több helyi (községi) tanács közösen választ egy megyei tanácstagot, akkor e megyei tanács­tag mindzgyik — őt megválasztó — helyi tanács­nak köteles beszámolni. Célszerű, ha évenként ál­talában egy alkalommal számol be, de az egyes tanácsoknak felváltva. (Ha pl. kettő községi ta­nács választotta, akkor egy ciklusban mindegyik­nek két ízben számol be.) Ezért szükséges, hogy a megyei tanácstagot közösen választó helyi ta­nácsok a beszámoltatás időpontját és sorrendjét összehangolják egymás között, valamint a tanács­taggal is, aki természetesen az előbbieknél több beszámolást is vállalhat. A helyi tanács előtti beszámolási kötelezettség hasonlóan alakul azoknál a megyei tanácstagok­nál is, akik nem tagjai helyi tanácsnak. Vhr. 38. ^ (1) A lakossággal való közvetlen és rendszeres kapcsolat formájaként a beszámolás mellett a tanácstagok fogadóórát is tarthatnak. A tisztségviselők kötelesek fogadóórát tartani. (2) A helyi tanácstag választói gyűlésének és beszámolójának szervezéséhez kérni kell a Haza­fias Népfront illetékes bizottságának közreműkö­dését. Tt. 39. § (1) A tanácstag e minőségében kifej­tett tevékenysége miatt csak összeférhetetlenség megállapítása után vonható büntetőjogi felelős­ségre. (2) A tanácstagot a tanács és szervei működé­sével kapcsolatos tanácstagi kötelességcinek ellá­tása végett a munkavégzés alól a szükséges idő­tartamra fel kell menteni és ez időre járó átlag­keresetét meg kell téríteni. (3) Ha a tanácstagot hátrányos vagy sérelmes intézkedés éri tanácstagi tevékenysége miatt, őt megfelelő erkölcsi és anyagi elégtétel illeti meg. Vhr. 39. § (1) Tanácstagi minőségben kifejtett tevékenység, ha a tanácstag a jogszabályban biz­tosított jogait gyakorolja, illetőleg kötelességét teljesíti, és tevékenysége ezekkel összefügg. Vita esetén az összeférhetetlenségi eljárás során ho­zott döntés az irányadó. (2) Az állami, társadalmi és szövetkezeti szer­veknek elő kell segíteniük, hogy a tanácstagok tevékenységüket zavartalanul és eredményesen végezhessék. . (3^ A tanácstag munkáltatója, tagsági viszony esetében szövetkezetének vezetője köteles felmen­teni a tanácstagot a munka végzése alól, illetőleg a kiesett munkaidőt igazoltnak kell tekinteni, ha a tanács, illetőleg annak szerve a tanácstagot meghívja, vagy részére csak munkaidőben végez­hető feladatra ad megbízatást. (4) Ha a tanácstagot tanácstagi tevékenysége miatt hátrányos vagy sérelmes intézkedés éri, vagy e tevékenységét akadályozzák, a tanácsel­nök köteles megkeresni az intézkedést tevő szer­vet, vagy annak felügyeleti szervét. A megkere­sett szerv köteles a törvényes állaootot helyreál­lítani és az intézkedésről a tanácselnököt tájékoz­tatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom