Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 22. szám

710 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 22. szám 1. A kifogás benyújtására jogosultak köre. Az Sztv. 51. § (2) bekezdése alapján kifogás benyújtására a következők jogosultak: az elkövető, a sértett, ha a határozat ránézve rendelkezést tartalmaz, továbbá még az akire nézve a határozat rendelkezik pl. a lefoglalt dolog tulajdonosa, birtokosa. A sértett, illetőleg az az államigazgatási feladatot ellátó szerv, amelyet az adott ügyben a sértett jogai az Sztv. 8/A § alapján megilletnek a tárgyalás nélkül hozott határozat ellen — ha a határozat reájuk nézve rendelkezést nem tartalmaz — kifogást nem tehet és fellebbezést sem nyújthat be, mert erre a jogszabály nem jogosítja fel. A sértettnek a szabálysértési hatóság tárgyalás nélkül hozott határozatára tett esetleges észrevételét — pl. ha a tűzoltóság sérelmezi, a szabálysértési hatóságnak a tűzrendészeti szabálysértési ügyekben kialakított bírság politikáját — a szabálysértési hatóság felettes szerve az Sztv. 70. § (1) bekezdésében foglaltakon alapuló felügyeleti jogkörében vizsgálja meg. 2. Ha a szabálysértési hatóság a kifogás alapján határozatát tárgyalás nélkül visszavonja, vagy módosítja, EZ ilyen döntést lehetőleg 15 napon belül meg kell hozni. Ha a szabálysértési hatóság a kifogás alapján határozatát visszavonja vagy módosítja, ezt tárgyalás nélkül eszközli. Az ilyen döntést célszerű 15 napon belül meghozni. A tárgyalás általános szabályai 52. § (1) A szabálysértési hatósági tárgyalást tart, ha a szabálysértés elzárással is sújtható, valamint más szabálysértés esetében is, ha a tényállás tisztázása vagy a nevelő hatás elérése szükségessé teszi. (2) A tárgyaláson a szabálysértési hatóság meghallgatja az elkövetőt, a tanúkat, továbbá — szükség esetén — a szakértőt. (S) A tárgyalásra rendszerint a szabálysértési hatóság helyiségében kerül sor. Indokolt esetben a tárgyalást a szabálysértési hatóság székhelyén kívül is meg lehet tartani. (4) A tárgyalásról jegyzőkönyvet vagy hangfelvételt kell készíteni. Ebben tömören fel kell tüntetni mindazt, ami az ügy eldöntése szempontjából lényeges. (5) A szabálysértési eljárást általában egyetlen tárgyaláson be kell fejezni, és az első fokú határozatot lehetőleg az eljárás megindításától számított harminc napon belül meg kell hozni. Ez utóbbi rendelkezés akkor is irányadó, ha a szabálysértési hatóság nem tart tárgyalást. 1. A jegyzőkönyv (hangfelvétel) tartalmi kellékei. A jegyzőkönyvön (hangfelvételen) fel kell tüntetni az eljáró szabálysértési hatóságot, illetőleg annak nevében eljáró személyt (az eljáró községi szabálysértési bizottság tagjainak nevét), készítésének helyét, idejét, az ügy megjelölését, a tárgyaláson jelenlevő személy adatait; a meghallgatott személyek nyilatkozatait tömören kell rögzíteni. .... A jegyzőkönyvbe (hangfelvételbe) foglaltakat a meghallgatott személyek előtt fel kell olvasni (ismertetni) és ennek megtörténte után a jeayzőkönyvet alá kell íratni, illetőleg a hangfelvételen rögzíteni kell a meghallgatott személynek a nyilatkozat helyes felvételét tanúsító kijelentését. A meghallgatott személy a jegyzőkönyv kiegészítését vagy helyesbítését kérheti. Az aláírás esetleges megtagadását, eltérő nyilatkozatot és ennek okát a jegyzőkönyvben (hangfelvételen) rögzíteni kell. Képviselet 53. § Az elkövető és a sértett érdekében meghatalmazott vagy törvényes képviselője, továbbá hozzátartozója [60. § (3) bek.] a szabálysértési eljárás bármely szakában eljárhat. 1. Az elkövető, illetőleg a sértett képviselőjétől — jogi képviselő kivételével — alakszerű meghatalmazást nem kell kérni. A képviseletnek mind az elkövető, mind a sértett személyével kapcsolatban két változata lehetséges: egyrészt az elkövető (sértett) helyett való részvétel (az elkövető, illetőleg a sértett távolléte esetén), másrészt az elkövető (sértett) mellett való, tehát együttes részvétel az eljárásban. A képviselőtől — a jogi képviselő kivételével — áltálában nem kell megkívánni alakszerű meghatalmazást. A szabálysértési hatóság visszautasíthatja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben képviselet ellátására nem alkalmas vagy akinek jogosultsága aggályos. A jogi képviselethez az ügyvédi rendtartás szerinti írásbeli meghatalmazás szükséges. Ha a jogtanácsos a vállalat jogi ügyeit munkaviszonya alapján intézi, a vállalat alkalmazottjának jogi képviseletét is elláthatja azokban az ügyekben, amelyek az alkalmazottnak a munkakörében kifejtett tevékenységével kapcsolatosak. Az elkövető, illetőleg a sértett képviseletében részt vehet az eljárásban a szakszervezet megbízottja, illetőleg szakszervezeti jogtanácsos (szakszervezeti jogsegélyszolgálat) is. Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen képviseletére, magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult.