Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 21. szám

664 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 21. szám III. | | ; | Tartós használatbaadás V. Állami tulajdonban álió építési telkek magánszemélyek részére nem értékesíthetők, az ilyen telket tartós használatbaadás útján kell hasznosítani. Ezen általános elv fenntartása mellett kivételesen az állami tulajdonban álló építési telkek is értékesíthetők. Az állami telkek értékesítésének tilalma nem vonatkozik: a) a hagyományos családi házzal beépíthető lakótelkekre, ha a településen, településrészen csak elszórtan vannak állami telkek; ha azok aránya utak és közterületek által határolt tömbönként nem haladja meg a 10%-ot és az eladásra kerülő öszszefüggő telkek száma nem haladja meg a hármat; b) hagyományos családi ház építése érdekében vásárlással vagy cserével állami tulajdonba került telkekre, illetőleg ilyen célból történt kisajátítással állami tulajdonba kerüit telkekre, ha a kialakítandó terület nagyobb hányada vásárlással vagy cserével került állami tulajdonba; c) a vegyes (részben állami, részben nem állami) tulajdonban álló lakó- és üdülőtelkeken fenn álló tulajdoni hányadokra; d) a hatósági vagy bírósági határozat alapján szükséges tulajdoni változásokra (pl. kisajátítással kapcsolatos cserekártalanítás, építési tilalom miatti cseretelek-adás, közterület-szabályozás, telekalakítás, ingatlannyilvántartás rendezése, tulajdonközösség megszüntetése); e) az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló jogszabályok alapján eladásra vagy cserére kerülő házingatlanokkal beépített telkekre, továbbá az állami telkeknek nem állami tulajdonban álló telkekkel való cseréjére. Az értékesítésre való kijelölés előtt, az a) és b) pontban felsorolt esetekben a helyi tanács végrehajtó bizottságának az értékesítésre tervezett állami telkekről kimutatást kell készíteni. A kimutatást a fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága felülvizsgálja és hozzájárulásáról a helyi tanács végrehajtó bizottságát értesíti. 2. Az állami telkek tartós használatbaadása a következő alapelvek szerint történik: a) Állami építési telkek az építkezni kívánók — lakás- (üdülő-) építő szövetkezetek, valamint építőközösségek tagjai, illetve magánszemélyek — részéré adhatók tartós használatba, feltéve, hogy az utóbbiak nem esnek telek-, lakás- és üdülőtulajdon-szerzési korlátozás alá vagy ez alól felmentést kaptak. b) Külföldiek állami építési telket tartós használatba csak akkor kaphatnak, ha a külföldiek in-, gatlanszerzésének szabályozásáról szóló jogszabályok szerint tulajdonjogot is szerezhetnének. <; c) A tartós használatba adható állami építési telkek kijelölése és a használatbaadás feltételeinek meghatározása a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak feladata. Ha gazdálkodó szervezet a fővárosi, illetőleg a helyi tanács végrehajtó bizottságával kötött megállapodás alapján saját vállalkozásban alak,ít "kvtelket, jogosult a használatbavételi díj megállapítására és a használók kiválasztására. A megalladodásban1 meg kell határozni a telekkialakítás helyét,!a közművesítés fokát és a költségek viselésének módját, a végrehajtó bizottság pedig kikötheti megánák a használók egy részének kiválasztását, iá d) Az állami építési telkeket beépítési kötelezettséggel kell tartós használatba adni. Az üdülőtelkeknél ennek a kötelezettségnek az előírása a helyi tanács végrehajtó bizottságának döntése alapián mellőzhető. e) Ha a használati jog azért szűnt meg, mert a használó a beépítési kötelezettségét határidőben .nem teljesítette vagy a telken létesített épület elpusztult, illetőleg azt lebontják és ujat nem építenek, a használati jog megszűnését a helyi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve állapítja meg. f) Az állami építési telkek tartós használatbaadásakor — ha jogszabály kivételt nem tesz — a használónak, egyszeri használatbavételi díjat kell fizetnie. A lakótelek használatbavételi díját — saját vállalkozásban kialakított telkek kivételével — úgy kell megállapítani, hogy az fejezze ki a reális keresleti-kínálati viszonyokat, ugyanakkor mozdítsa elő a telekgazdálkodási és lakásépítési célok elérését'és'legyen alkalmas a telkek forgalmának és árainak befolyásolására. Ennek érdekében a használatbavételi díjat a hasonló telkek helyben kialakult forgalmi ára, a telekkialakítási költségek, a telekgazdálkodási és lakásépítési szempontok, továbbá az építési telkek iránti igény együttes mérlegelésével, differenciáltan kell kialakítani. Üdülőteleknél a használatbavételi díj nem lehet kevesebb, mint a telek tulajdonjogának megszerzéséért fizetett kártalanítás vagy vételár, továbbá a szerzéskor figyelembe nem vett telekkialakítási költség együttes összege. g) A lakásépítés munkáltatói támogatására jogosult szervek által dolgozóik (tagjaik) részére, illetőleg a lakásépítő szövetkezetek által kialakított lakótelek használatbavételi díja. a kialakítási költségeket nem haladhatja meg. h) A fővárosi, illetőleg a helyi tanács végrehajtó bizottsága dönthet úgy, hogy egyes előkészítendő területeken csak az választható ki használóként, aki haszhála'tbavétélidíj-előleget fizet. A használatbavételidíj-előleg nem lehet'több, mint.az előre megállapított használatbavételi díj 30%-a, amelyet a Ptk. 232. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kamataival együtt kell a használatbavételi díjba beszámítani. Ilyen esetben a helyi tanács végrehajtó bizottsága írásban megkötött szer-