Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 21. szám

21. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 665 ződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy a díjelőleg fizetőjének az előre megállapított használatbavételi díj ellenében, az előleg fizetésétől számított meghatározott időn — de legfeljebb 3 éven — belül a megállapodás szerint építési telket a használatába adja. Ha a végrehajtó bizottság ezt a kötelezettségét nem teljesíti, a meghatározott használatbavételi díj 30%-ának megfelelő kötbért is köteles a díjelőleg visszafizetésén felül fizetni. Ha az építési telek kialakítása megtörtént, az előleg fizetője választása szerint a használatbaadást is követelheti. i) A használatbavételi díjak a helyi tanács fejlesztési alapját illetik, kivéve a gazdálkodó szervezetek által saját vállalkozásban kialakított telkek esetét. j) A nem lakás vagy üdülő céljára szolgáló építmény létesítésére állami telkek szövetkezetek, más jogi személyek, építőközösségek tagjai és magánszemélyek részére az előbbi alapelvek megfelelő alkalmazásával adhatók tartós használatba. 3. Az állami telkek ideiglenes hasznosítása bérbeadás útján történik. A bérelt telken csak ideiglenes jellegű építmények létesíthetők. Ha a korábban bérelt telek tartós használatbaadására kerül sor, a bérlőt kérelmére használóként kell kiválasztani. A bérlő engedélyezett beruházásainak értékét a használatbavételi díjba be kell számítani. IV. Záró rendelkezések 1. A tanácsoknak felül kell vizsgálniuk a fenn álló építési tilalmakat és azokat a lehetséges legkisebb mértékre kell korlátozniuk. 2. A helyi tanácsok fokozottabban ellenőrizzék a lakótelkeknél fenn álló beépítési kötelezettségeket. Szükség esetén fokozottabban éljenek a beépítési kötelezettség elrendelésének a lehetőségével. 3. Gondoskodni kell a telekkialakítással és a telkek beépítésével kapcsolatos hatósági eljárások egyszerűsítéséről, meggyorsításáról. 4. Ez a határozat a kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a lakosság lakás- és üdülőépítésének telekellátási rendszeréről szóló 1031/1969. (VIII. 31.) Korm. számú határozat 1—14. és 19. pontjai, továbbá a lakosság lakás- és üdülőépítése telekellátási rendjének módosításáról szóló 1004/1977. (I. 26.) Mt. h. számú határozat, valamint az azt módosító 1048/1980. (XII. 10.) Mt. h. számú és az 1053/1982. (XII. 29.) Mt. h. számú határozatok hatályukat vesztik. Sarlós István s. k., a Minisztertanács elnökhelyettese A Minisztertanács Ságjainak rendeletei A belkereskedelmi miniszter 10/1983. (X. 6.) BkM számú rendelete a/ egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetésével összefüggő, egyes belkereskedelmi miniszteri rendeletek módosításáról Az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel és a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben az egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről szóló 38/1980. (IX. 30.) MT számú rendelet 15. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem. 1. § (1) Az egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről szóló 38/1980. (IX. 30.) MT számú rendelet (a továbbiakban: R.) végrehajtására kiadott, a 11/1982. (V. 30.) BkM számú rendelettel módosított 14/1980. (IX. 30.) BkM számú rendelet (a továbbiakban: Vhr.). 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Szerződéses rendszerben üzemeltethetők azok a kiskereskedelmi üzletek és felvásárló telepek, amelyekben a dolgozók létszáma az öt főt, azok a vendéglátóipari üzletek, amelyekben a dolgozók létszáma a saját termelőüzemmel rendelkező üzleteknél a tizenkét főt, az egyéb vendéglátó üzleteknél a hat főt, a kereskedelmi szálláshelyeknél a tizenkét főt a szerződéskötés időpontjában nem haladja meg." (2) A Vhr. 1. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: ,,(3) A zálogfiókok, a gyógyszertárak szerződéses rendszerben nem üzemeltethetők. A szerződéses rendszerben működő üzletek ékszert, gépkocsit, fegyvert, lőszert és — az 5/1959. (V. 20.) BkM számú rendelet 2. számú mellékletében felsoroltakon kívül — gyógyászati segédeszközt nem árusíthatnak." A Vhr. 2. §-a a következő (4) bekezdéssel egéjzül ki: