Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 9. szám

190 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 9. szám gazdasági munkaközösségeket és polgári jogi tár­saságokat is. Munkaviszony alapján jogtanácsos a jogsegélyszolgálat keretében is működhet. A b) és c) pontok szerinti tevékenységi formák esetén a jogtanácsos más szervezetek, illetőleg — a tervezetben meghatározott keretek között — magánszemélyek részére, megbízás alapján nyújt jogi segítséget. A jogtanácsosi iroda és a jogtaná­csosi munkaközösség közötti fő különbség az, hogy az iroda csak a szervezeti és működési sza­bályzatában meghatározott szervezetek részére végezhet jogi tevékenységet, míg a jogtanácsosi munkaközösséget a megbízók — a jogszabályok keretei között — szabadon igénybe vehetik. Az új szabályozás — összhangban a gazdálkodó szervezetek önállóságának fokozódásával — lehe­tővé teszi, hogy az egyes szervezetek a jogi se­gítség számukra legmegfelelőbb formáját maguk választhassák meg. Ez nem mond ellent annak az alapvető elvnek, hogy — ahol ez célszerű ,— a jövőben is törekedni kell az adott szervezet ügyeit, tevékenységét, a helyi körülményeket és gazdasági környezetet legjobban ismerő, munka­viszonyban vagy tagsági viszonyban dolgozó jog­tanácsos foglalkoztatására. Nem kizárt, hogy a szervezet egyszerre több­féle módon is gondoskodjon a jogi ügyeinek el­látásáról. Ha pl. a jogtanácsos akadályoztatva van, vagy az adott feladat elvégzése külön szak­ismeretet igényel, más jogtanácsosnak, jogtaná­csosi vagy ügyvédi munkaközösségnek is adható megbízás. Ez utóbbi esetről a tervezet kifejezet­ten nem rendelkezik, tekintettel arra, hogy az ügyvédi munkaközösségek részére adható meg­bízásról nem ez, hanem az ügyvédségről szóló jogszabályok rendelkeznek. A 3. §~hoz 1. A jogtanácsosi munka színvonalának emelé­séhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a jövő­ben jogtanácsosként csak a jogszabályi előírások­nak megfelelő személy működhessen. Ennek gya­korlati megvalósítását biztosítja a tervezet azzal, hogy bevezeti a jogtanácsosi névjegyzék új intéz­ményét. Ennek az a lényege, hogy a feltételeknek meg­felelő személy csak a névjegyzékbe történő be­jegyzéssel szerez jogot arra, hogy jogtanácsosként működjön. A bejegyzés azonban csupán előfelté­tele a jogtanácsosi működésnek, önmagában a te­vékenység ellátására még nem jogosít. Ehhez az is szükséges, hogy a jogtanácsos a tevékenységét a tervezetben meghatározott valamely szervezeti keretben fejtse ki. A jogtanácsosi névjegyzékbe bejegyzés felté­telei: büntetlen és feddhetetlen előélet; magyar állampolgárság, egyetemi jogi végzettség, és a külön jogszabály szerinti szakvizsga. E téren a tervezet több vonatkozásban eltér a jelenlegi jog­szabálytól. Jogtanácsosként továbbra is csak ma­gyar állampolgár működhet, a jövőben azonban e követelmény alól felmentés adható. Ugyanakkor ma már nem indokolt a szakvizsga követelménye alóli felmentés, ezért a tervezet erre nem ad le­hetőséget. 2. A névjegyzékbe való bejegyzés kérelemre történik. A bejegyzésre irányuló eljárás során a bíróság a bejegyzés jogszabályi feltételeit vizs­gálja. A 3. § (2) bekezdésében előírt valamennyi feltétéi együttes megléte ésetén a bejegyzés nem tagadható meg: a bejegyzést az azt kérő személy tényleges tevékenységétől, foglalkozásától, mun­kakörétől függetlenül teljesíteni kell. A szerzett jogok védelme érdekében tartalmaz ezekhez kap­csolódó átmeneti rendelkezést a tervezet 21. §-ának (2) bekezdése. 3. A névjegyzékből való törlésnek — összhang­ban a bejegyzés mérlegelést nem igénylő voltával — csak a tervezetben meghatározott okok miatt van helye. Ha a jogtanácsos már a bejegyzéskor sem fe­lelt meg valamely feltételnek, de ez csak utóbb válik ismertté; továbbá, ha a bejegyzést köve­tően merül fel a törlést megalapozó valamely ok, a névjegyzékből való törlés a tervezet 3. §-a (3) bekezdésének b) pontján alapul. Előfordulhat, hogy a bűncselekményt elkövető jogtanácsost a bíróság a kiszabott főbüntetés mellett mellékbüntetésül a jogtanácsosi foglalko­zástól is eltiltja .Az sem kizárt, hogy a bíróság e jogtanácsost a büntetett előélethez fűződő hát­rányos jogkövetkezmények alól előzetesen men­tesítse. Társadalmi érdek, hogy a jogtanácsosi foglalkozástól eltiltott személy jogtanácsosi minő­sége is megszűnjön. Ilyen esetekre tartalmaz kü­lön törlési okot a (3) bekezdés c) pontja. Akit a (3) bekezdés b)—c) pontjaiban foglalt va­lamely ok miatt a névjegyzékből töröltek, a törlés okának megszűnése után újból kérheti a bejegy­zését. Nem kizárt annak az újbóli bejegyzése sem, akit korábban a saját kérése alapján töröl­tek. Mind a bejegyzés, mind a névjegyzékből való törlés — a polgári nemperes eljárás szabályainak megfelelően — nem hivatalból, hanem kérelemre történik. A kérelem előterjesztésére — a végre­hajtási rendelet szerint — az Igazságügyi Mi­nisztérium és az ügyész is jogosult. Az 5—7, §-hoz 1. Az általános szabályokhoz képest sajátos feladatköre van annak a'jogtanácsosnak, aki al­kalmazottként vagy tágként dolgozik annál a szervezetnél, amélynék a'jogi ügyeit intézi. Ezért a tervezet a jogtanácsos általános feladatai közül külön nevesíti azokat, ámelyek — mint legjellem­zőbbek — a szervezet jogi ügyeinek az ellátá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom