Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 9. szám

9. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 191 sához szükségesek. Valamennyi feladat közös jellemzője, hogy az adott szervezet működésének az elősegítését célozza. Az 5. § (1) bekezdésének d) pontja, a megelőző felsorolás példázó jellegét hangsúlyozva, az egyéb jogi feladatokra utal. Ezeket jogszabály, belső szabályzat, munkaköri leírás vagy vezetői • utasítás is meghatározhatja. 2. A jogtanácsos akkor képes a vele szemben támasztott követelményeknek maradéktalanul megfelelni, ha a munkája ellátásához szükséges tájékozottsággal rendelkezik. Ennek a lehetőségét teremti meg az 5. § (3) bekezdése. Az üléseken való részvétel joga á gazdálkodó szervezet vezetőire a jogtanácsos meghívásának a kötelezettségét rója. 3. A jogi munka fontosságát hangsúlyozó szervezeti szabály, hogy a jogtanácsos a szervezet vezetőjének a közvetlen felügyelete alatt végzi a tevékenységét. Ha a szervezetnél több jogtanácsos is dolgozik, e felügyelet a vezető jogtanácsoson keresztül érvényesül. (6. §). 4. A szervezet jogtanácsosának képviseleti jogosultsága nem megbízási jogviszonyon, hanem a szervezettel fennálló munkaviszonyán vagy tagsági viszonyán alapul. Ebből következik, hogy a képviseleti jog igazolásához külön meghatalmazásra nincs szükség. 5. A jogtanácsos feladata a szervezet és nem annak dolgozói jogi ügyeinek az intézése. A 7. § (2) bekezdésében írt lehetőség kivételes jellegű. A jogtanácsos a dolgozó képviseletében nem a munkaviszonya (tagsági viszonya), hanem a dolgozótól kapott megbízás alapján jár el, képviseleti jogosultságát ezért meghatalmazással kell igazolnia. 6. A 7. § (3) bekezdése — az 1. § (5) bekezdésében foglaltakkal együtt — lényegében a magánjogtanácsosi tevékenységet tiltja. . A munkaviszonyban álló jogtanácsos — a jogszabályban meghatározott esetekben — más szervezet részére is nyújthat jogi segítséget. A tervezet ennek egyik sajátos esetével külön is foglalkozik: a szövetkezetek érdekképviseleti szervei, illetve az ott dolgozó jogtanácsosok a szövetkezetek részére — az érdekvédelmi feladatok körében — jogi segítséget is nyújthatnak. Az egyes szövetkezétek jogi ügyeinek ellátásáról vagy annak megszervezéséről — a szövetkezeti mozgalom önkormányzati jellegének megfelelően — a szövetkezetekre vonatkozó jogszabályok keretei között a szövetkezetek érdekképviseleti szervei maguk is gondoskodhatnak. i h , — il. •- • 7. Az általános, minden jogtanácsosra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályon (4. §) felül a képviselt szervezettel munkaviszonyban (};agsági viszonybán) álló jogtanácsos vonatkozásában különös összeférhetetlenségi szabályra is j szükség van. A 7. § (5) bekezdésének 1,ilalma annak elkerülését .célozza, hogy ugyanaz ,a jogtanácsos egymással szemben képviseljen.olyan-, szervezeteket, •melyeknek egyaránt"' álkalmazottja vagy tagja. Ennek lehetősége a közös foglalkoztatás, a másodállás, valamint a mellékfoglalkozás esetén merülhet fel. 'L - 'l ' "' J ' A 8. §-hoz A jogtanácsosi iroda jogi személyiséggel rendelkező sajátos új szervezet. Ilyen irodát vállalat alapítására jogosult szervezetek (minisztériumok, tanácsok stb.. ..) az általuk alapított gazdálkodó szervezetek jogi ügyeinek intézésére hozhatnak létre. Irodát több gazdálkodó szervezet közösen is alapíthat saját jogi ügyeik ellátására. A gazdálkodó szervezetek gazdasági társulási • szerződéssel alapíthatnak jogtanácsosi irodát. A jogtanácsosi iroda létrehozásának célja és az iroda feladata a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szervezetek jogi ügyeinek az intézése, ezért az e szervezetektől érkező megbízás elfogadása kötelező. A jogi irodának az 5. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására is adható megbízás. A 9—15. §-hoz 1. A jogtanácsosi munkaközösség (a továbbiakban: munkaközösség) ugyancsak új szervezeti forma. Létrehozását kettős cél indokolja: egyrészt e szervezet a gazdasági munkaközösségek, a polgári jogi társaságok, a kisvállalatok, a kisszövetkezetek, valamint minden olyan szervezet jogi ügyeit intézheti, ahol nem szükséges és nem is kifizetődő önálló jogtanácsos alkalmazása. Másrészt a gazdasági élet szükségleteihez igazodó szakosodáshoz vezethet, jogtanácsosok számára lehetőséget és érdekeltséget teremt a speciális területeken is joggyakorlat szerzésére. Mindez a - megbízók ilyen irányú igényeinek a színvonalasabb kielégítését szolgálja. 2. A munkaközösség megalakulásához legalább három jogtanácsos önkéntes társulása szükséges. A munkaközösségnek más szakképzettségű szakember tagja nem lehet, annak azonban nincs akadálya, hogy a munkaközösség a jogtanácsosi feladatok eredményesebb megvalósítását elősegítő más szakembert pl. közgazdászt, pénzügyi szakembert alkalmazzon. A munkaközösség jogi személyiséggel rendelkező, a bevételeiből gazdálkodó, önfenntartó szervezet. Működése felett az Igazságügyi Minisztérium gyakorol törvényességi felügyeletet. Ez magában foglalja a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának, a jogellenes, illetőleg a közérdeket veszélyeztető, vagy a tagok jogait jelentősen sértő határozat hatályon kívül helyezésének, valamint a jogellenesen, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatával ellentétesen működő munkaközösség feloszlatásának a jogát [9. §, 12. § c) pont]. Az Igazságügyi Minisztérium felügyeleti jogkörben hozott határozata ellen az államigazgatási eljárás általános