Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 5. szám

' 5. szám TANÁCSOK KÖZLÖNYE 97 *(3) A (2) bekezdés szerint foglalkoztatott nő munka után járó részesedése nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző naptári évben elért átlagrészesedése volt. (4) A terhes nő orvosi vizsgálaton való részvételét — amennyiben a terhességi szakrendelés a munkaidővel azonos időre esik — a termelőszövetkezet munkaidő-beosztás módosításával vagy egyéb más módon, más lehetőség hiányában átlagrészesedés térítése mellett munkaidőben is köteles biztosítani. R. 83. §* (1) A termelőszövetkezetben tagként dolgozó nőt szülés címén 20 heti szabadság illeti meg, amely rendellenes szülés esetén — szakorvosi javaslatra — további négy héttel meghoszszabbítható. (2) A szüléssel kapcsolatos jövedelemkiesés pótlásáról — a jogszabályban meghatározott keretek között — a termelőszövetkezet az alapszabályban foglaltak szerint gondoskodik. (3) A szülési szabadság eltelte után a gyermek gondozása, illetőleg ápolása céljából a termelőszövetkezeti tagnak — kérelmére — a vezetőség a munkajogi szabályok szerint köteles díjazás nélküli szabadságot biztosítani.13 (4) A díjazás nélküli szabadság időtartama alatt a gyermekgondozási segélyre vonatkozó rendelkezések és más jogszabályok szerint jár a dolgozó részére ellátás. (5) A szülő nőt szoptatás címén — a munkaviszonyban álló dolgozó nőkével azonos feltételekkel és mértékben — munkaidő kedvezmény illeti meg. Vhr. 40. § (1) A szülési szabadságból 4 hetet a szülés előtt kell kiadni, ettől a terhes nő kérésére el lehet tekinteni, ha az orvos véleménye szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. *(2) Szülés címén azt a tagként dolgozó nőt kell jövedelempótló készpénzsegélyben részesíteni (szülési segély), aki a szülést megelőző egy évi időszakban a részére megállapított munkát vagy ennél kevesebbet, de legalább az évi 1000 munkaórát teljesítette. A szerződéses üzemeltetésű kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzlet vezetője szülési segélyre jogosultságának feltételeire a társadalombiztosítási jogszabályok — e személyi körben a terhességi-gyermekágyi segélyről rendelkező — előírásai az irányadóak. (3) A szülési szabadság 20 hetén belül az egy munkanapra járó segély összege a szülést közvetlenül megelőző naptári évben elért részesedés egy napra eső részére 75 százalékánál kevesebb és 100 százalékánál több nem lehet. (4) Kórházi vagy szülőotthoni ápolás idejére, ide nem értve az elbocsátás napját, a szülési segély 90 százaléka jár. (5) A szülési szabadságnak a szakorvos által meghosszabbított tartamára — szülési segély helyett — betegségi segélyt kell fizetni. 0 A (3) bekezdés szövegét a 10/1982. (IV. 16.) Mt. sz. rendelet 9. § (4) bekezdése állapította meg. R. 84. § A keresőképtelen termelőszövetkezeti tag jövedelemkiesésének pótlásáról — a jogszabály keretei között — az alapszabály rendelkezései szerint kell gondoskodni. Vhr. 41. § *(1) Keresőképtelenség címén a termelőszövetkezetnek azt a tagját kell jövedelempótló készpénzsegélyben részesíteni, aki az orvos által igazolt betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni és a) a keresőképtelenné válását megelőző 12 hónapban a férfi tag az évi 1500 — amennyiben nyugdíjas, az évi 1260, nő tag az évi 1000 — munkaórát teljesítette; b) a tagsági viszony első évében a tagsági viszony létrejöttétől a keresőképtelenné válásig a közös munkában rendszeresen részt vett. (2) Keresőképtelennek kell tekinteni azt a tagot is a) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap; b) aki járványügyi vagy állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen átmenetileg sem foglalkoztatható. (3) Keresőképtelen továbbá: *a) az anya, illetőleg az egyedülálló apa, ha egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja; az anya, ha beteg gyermekét szoptatja; *b) az anya, illetőleg az egyedülálló apa, ha egyévesnél idősebb, hatévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja; c) az anya vagy egyedüálló apa, ha tizennégy évesnél fiatalabb gyermekét vörhenybetegség miatt otthon ápolja. (4) A (3) bekezdés b) pontja alapján a gyermek 3 éves korának betöltéséig gyermekenként és évenként hatvan napig, ha pedig a gyermek háromévesnél idősebb, gyermekenként és évenként harminc napig jár betegségi segély. Egyedülálló tag részére a hatévesnél fiatalabb gyermeke betegsége esetén évenként és gyermekenként hatvan napig jár betegségi segély. (5) A (3) bekezdés c) pontja alapján legfeljebb 22 napig jár betegségi segély. Vhr. 42. § *(1) A betegségi segély egy munkanapra járó összege a keresőképtelenség első napját megelőző évben elért egy napra jutó átlagrészesedés 65%-ánál kevesebb és 75%-ánál több nem lehet. Kórházi ápolás idejére, ide nem értve a kórházból való eltávozás napját, a tagot a betegségi segély 70%-a, ha pedig eltartott családtagja van, a segély 90%-a illeti meg. | (2) A segélyt a keresőképtelenségnek a körzeti, illetőleg a felülvizsgáló orvos által igazolt tartamára, legfeljebb azonban annyi napra kell fizetni, ahány napig a tag a keresőképtelenség első napját közvetlenül' megelőző tizenkét hónapban, gümőkóros megbetegedés esetén huszonnégy hónapban tagsági viszonya vagy munkaviszonya alapján munkát végzett.14