Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 5. szám

93 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 5. szám (3) Az előzetes munkavégzés tartamára tekintet nélkül jár a betegségi segély a tagsági viszony első évében annak a közös munkában rendszeresen részt vevő tagnak, aki a) 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, b) iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül tagsági viszonyt létesített.14 (4) A betegségi segélyezés időtartamából le kell vonni azt az időt, amelyet a tag a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző tizenkét hónapon belül betegségi segélyezésben töltött1* Vhr. 43. § (1) Nem jár betegségi segély: a) a heti pihenőnapra, b) a katonai szolgálat idejére, *c) a gyermekgondozási segély, a szülési segély folyósításának idejére, kivéve, ha a gyermekgondozási segélyben részesülő személy tagsági viszonya alapján havi átlagban napi négy órát meg nem haladó mértékű munkát végez, és a gyermekgondozási segély helyett a betegségi segély folyósítását kéri — a keresőképtelenség 30. napjától. A betegségi segély összegének kiszámítására a 42. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. d) a keresőképtelenségnek arra a tartamára, amelyre a betegségi segélyre jogosult a munkadíját megkapta, e) annak, aki keresőképtelenségét szándékosan okozta, f) a részegség miatt vagy abból eredően keletkezett keresőképtelenség első három napjára, g) annak, aki letartóztatásban van, illetőleg szabadságvesztés büntetését tölti, h) a munkaterápiás intézeti gyógykezelésre kötelezett tag részére a kezelés időtartamára, i) arra az időre, amely idő alatt a tag munkaviszonya, ipari szövetkezeti tagsága alapján táppénzre jogosult, *j) arra az időre, amely alatt a termelőszövetkezet és a tag megállapodása alapján a foglalkoztatási kötelezettség szünetel (R. 72. § (2) bekezdés). (2) Meg lehet vonni betegségi segélyt attól, aki: a) az orvos utasításainak nem tesz eleget, b) az elrendelt orvosi vizsgálaton, felülvizsgálaton nem jelenik meg, c) a beteg gyermek ápolása címén kapott betegségi segély esetén a gyermek kórházba utalását kellő indok nélkül nem fogadta el. Vhr. *44. § (1) A részes munkát vállaló tag betegségi segélyre akkor jogosult, ha a 41. §-ban meghatározott feltételek a munkateljesítés ideje alatt következtek be, és ha a részes munkát a vele közösen vállaló családtagok sem képesek elvégezni. Ezt a körülményt a tag köteles a vezetőségnek haladéktalanul bejelenteni. ' " A Vhr. 42. § (2) és (3) bekezdésének szövege a 6/1979. ÍIV. 11.) MÉM sz. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg; egyidejűleg az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik. (2) A szerződéses üzemeltetésű kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzlet vezetője betegségi segélyre jogosultságának feltételeire a társadalombiztosítási jogszabályok — e személyi körben a táppénzről rendelkező — előírásai irányadóak. Vhr. 45. § (1) A betegségi segélyre való jogosultság időtartamának lejárta előtt a termelőszövetkezet azon a címen, hogy a tag nyugdíjra (járadékra) jogosultságot szerzett, a segély további folyósítását nem szüntetheti meg, és a nyugdíjfolyósítás megkezdéséig fizetett betegségi segélyt nem követelheti vissza. *(2) A termelőszövetkezetben munkát végző, keresőképtelenné (Vhr. 41. § (1)—(2) bekezdés) vált nyugdíjas (járadékos) tag segélyre való jogosultsága időtartamának megállapításánál csak azokat a napokat lehet figyelembe venni, amelyekre nyugdíjazását követően munkadíjban, betegségi segélyben részesült. Betegségi segélyének megállapításánál csak a nyugdíjazását követően kapott átlagrészesedést lehet számításba venni. Vhr. 46. §.15 Vhr. 47. § (1) A betegségi és a szülési segély alapja a szülést, megbetegedést közvetlenül megelőző évben a tag által elért átlagrészesedés. *(2) Jutalékos javadalmazás esetén — ha a kereset több mint 50 százaléka jutalékból származik — a betegségi és a szülési segély összegét legfeljebb napi 300,— Ft átlagrészesedés alapulvételével lehet megállapítani. (3) A segélyt pénzben, havonta utólag kell fizetni. (4) Az arra jogosult tagot a betegségi és szülési segély az egyébként irányadó időtartamon át a tagsági viszony megszűnése esetén is megilleti, feltéve, hogy más címen jövedelempótló szolgáltatásban nem részesül. Vhr. 48. § (1) Közös munkavégzésnek minősülő, de háztáji gazdaságban folytatott termelő tevékenységgel ledolgozott munkanapok esetén a betegségi segély alapját képező részesedés napi átlaga megállapításánál a közös munkaszervezetben végzett munka után járó részesedés napi átlagát kell alapul venni. (2) Akinél a termelőszövetkezet a közös munkaszervezetben végzett munka nélkül, a háztájiban végzett tevékenységet közös munkaként elismeri [25. § (4) bek.], a betegségi segély alapjául szolgáló napi átlagrészesedést a közös munkaszervezetben, a háztájiban végzett termelő tevékenységnek megfelelő munkát végző tagok napi átlagrészesedése alapján kell megállapítani. Vhr. *49. § A hasonló munkakörben foglalkoztatott tagok előző évben elért átlagrészesedését kell a betegségi segély megállapításánál figyelembe venni a belépést követő egy évig azoknál a tagoknál, akik belépésüket megelőzően: 15 A Vhr. 46. §-át a 6/1979. (IV. 11.) MÉM sz. rendelet 8. §-a hatályon kívül helyezte.