Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 4. szám

62 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám zenot napon belül — fellebbezni lehet a szövet­kezeti döntőbizottsághoz, kivéve ha a határozatot a közgyűlés hozta. Szvt. 87. § A szövetkezeti döntőbizottság hatá­rozata ellen, továbbá a közgyűlés által fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozat ellen — az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jog­szabályokban meghatározott kisebb jelentőségű ügyek kivételével — a közléstől számított har­minc napon belül keresettel lehet a bírósághoz fordulni. Szvt. 88. § A tagsági viszonyból származó igény — ha jogszabály másként nem rendelkezik — három év alatt elévül; bűntettel okozott kár meg­térítésére irányuló követelés azonban nem évül el korábban, mint a bűntett. Szvt. 89. § A tagsági vitákat eldöntő szövetke­zeti szervek hatáskörére és eljárására vonatkozó szabályokat — ha az egyes szövetkezeti ágazatok­ra vonatkozó jogszabályok eltérően nem rendel­keznek — a szövetkezeti alkalmazottak munka­ügyi vitáira is alkalmazni kell. R. 36. § (1) A tagsági viták eldöntése — a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel — a tag­sági viszony megszűnését követően is a szövetke­zeti döntőbizottság hatáskörébe tartozik. (2) A tag örököse és a szövetkezet között a megszűnt tagsági viszonyból eredő vitában a bí­róság dönt. R. 37. § A szövetkezeti döntőbizottság előtt az eljárás a jogvita alapjául szolgáló döntés (intéz­kedés) ellen vagy annak elmulasztása miatt a döntőbizottsághoz benyújtott írásbeli kérelemmel, illetőleg fellebbezéssel indul. *R. 37/A. § Ha a szövetkezet által a tagnak okozott kár megtérítésében a szövetkezet és a tag között egyezség jön létre, az erről szóló okirat a szövetkezeti döntőbizottság határozatával egyező módon végrehajtható. R. 38. § A tagsági vita eldöntésében nem vehet részt a szövetkezeti döntőbizottságnak az a tagja a) akinek döntése (intézkedése) vagy mulasz­tása a jogvita alapjául szolgál; b) aki a jogsérelem okozójával vagy a vita kez­deményezőjével házastársi, élettársi vagy egyenes ágon és testvérként rokoni kapcsolatban áll: c) akinek jogait és kötelességeit a vita eldön­tése közvetlenül érinti vagy abban egyébként ér­dekelt R. 39. § (1) A döntőbizottság tárgyalására az ügyben érdekelteket meg kell hívni. A tárgyalás nyilvános, azon az érdekeltek bizonyítékaikat előadhatják, álláspontjukat kölcsönösen kifejthe­tik. (2) A döntőbizottság a vitát írásbeli határozat­tal dönti el. A határozatnak indoklást is kell tar­talmaznia, továbbá utalást arra, hogy a határozat ellen van-e helye jogorvoslatnak, illetőleg az arra irányuló kérelmet hol és mennyi idő alatt kell benyújtani. (3) A határozatot a felek részére kézbesíteni kelL A határozat a kézhez yétel napját követő harmincadik nap elteltével válik jogerőssé, ki­véve, ha ellene jogorvoslattal éltek. • R. 40. § (1) A szövetkezeti döntőbizottság ha­tározatának jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a jogvitában részt vett bármelyik fél — új tények vagy bizonyítékok alapján — új döntőbizottsági eljárást kezdeményezhet. (2) Nincs helye új döntőbizottsági eljárásnak, ha a döntőbizottság határozatát a bíróság már fe­lülbírálta. R. 41. § (1) A szövetkezeti döntőbizottság a jog­erős határozat végrehajtása érdekében a kötele­zettet — a jogosult kérelmére — felhívja, hogy a határozatnak a felhívásban megjelölt idő alatt te­gyen eleget. (2) önkéntes teljesítés hiányában a döntőbizott­ság intézkedik a tartozásnak a tag járandóságá­ból való levonása, illetőleg a szövetkezet részéről történő kifizetése iránt. R. 42. § (1) Hatályát vesztette. (2) A végrehajtási záradék alapján a végrehaj­tásra, továbbá a bíróság által tagsági vitában ho­zott határozat végrehajtására a bírósági végre­hajtás szabályai irányadók. Ltvr. 24. § A tag jogaival és kötelességeivel, továbbá a tagsági viszony megszűnésével kap­csolatban a lakásszövetkezet és a tagja között keletkezett vita eldöntése, valamint az egymás­nak okozott kár megtérítésére irányuló igény el­bírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. B) EGYES LAKÁSSZÖVETKEZETI FORMÁKRA VONATKOZÓ — AZ ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉRŐ — RENDELKEZÉSEK36 A LAKÁSÉPÍTŐ SZÖVETKEZET A lakásépítő szövetkezet tevékenységi köre Ltvr. 25. § A lakásépítő szövetkezet a tevé­kenységi körében gondoskodik a lakóházak fel­építéséről, az ezzel kapcsolatos építtetői jelada­tok ellátásáról és az eíőtákarékússág szervezésé­ről. Vr. 22. § (1) A lakásépítő szövetkezet az építtetői fel­adatok ellátása során — maga, illetőleg a tevékenységi köre alapján arra jogosult más szervnek adott megbíz s útján — gondoskodik: a) a lakóházépítéshez szükséges építési telek biztosí­tásáról, b) a lakóházépítés lebonyolításáról, c) a lakóházak műszaki tervezéséről, d) a lakóházak kivitelezéséről, e) a műszaki ellenőrzésről, f) a lakóházépítéshez szükséges anyagok beszerzéséről, ha azokat nem a kivitelező biztosítja, g) a tagok lakóházépítéssel kapcsolatos saját munká­jának megszervezéséről, h) a lakóházak átvételéről, továbbá a lakóházakkal és a lakásokkal kapcsolatos szavatossági és az ezzel össze­függő kártérítési igények érvényesítéséről, 36 A cím nem jogszabályi szöveg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom