Tanácsok közlönye, 1983 (32. évfolyam, 1-33. szám)

1983 / 4. szám

50 TANÁCSOK KÖZLÖNYE 4. szám Vr. 5. § A közgyűlés időpontját — a napirend és a közgyűlés helyének egyidejű közlésével — legalább nyolc nappal megelőzően a tagokkal közölni kell, és azt az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek be kell jelenteni. A közgyűlési jegyzőkönyvet az állami törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére az ülés megtartásától számított 15. napon belül meg kell küldeni. Vr. 6. § (1) A közgyűlés határozatképességének megállapítása során az igazoltan távollevőket a lakásszövetkezet taglétszámánál figyelmen kívül lehet hagyni. (2) Azokat a tagokat lehet igazoltan távollevőnek tekinteni, akiket elháríthatatlan ok (betegség, munkahelyi távollét stb.) gátol a közgyűlésen való részvételben. A távollevők nevét és a távollét okát az igazgatóság köteles jegyzékbe foglalni és a jegyzéket a közgyűlés jegyzőkönyvéhez csatolni.9 Szvt. 23. § (1) A közgyűlést a szövetkezet szervezeti (területi) egységeiben azonos napirenddel külön-külön lehet megtartani, ha az alapszabály így rendelkezik (részközgyűlés). (2) A közgyűlési határozatot a részközgyűléseken leadott szavazatok összeszámlálásával kell megállapítani. (3) A szövetkezet alapszabálya a részközgyűléseket — a szervezeti (területi) egység meghatározott belső ügyeiben — önálló döntési jogkörrel ruházhatja fel. Ltvr. 7. § (1) A részközgyűlés építési ütemenként, illetőleg lakóházanként vagy épületcsoportonként (a továbbiakban: területi egység), legalább azonban 12 lakásonként tartható meg. (2) Az alapszabály a részközgyűlést önálló döntési jogkörrel a területi egység olyan meghatározott belső ügyeiben ruházhatja fel, melyekben a döntés más területi egységeket nem érint. A küldöttgyűlés *Szvt. 24. § (1) A szövetkezetben küldöttgyűlés működik. Az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok meghatározhatják azokat a szövetkezeteket, amelyekben küldöttgyűlés — a szövetkezet tagjainak számára vagy tevékenységének sajátosságaira tekintettel — nem alakítható, iZletőleg annak megalakítása nem kötelező. (2) A küldötteket a tagok sorából a munkahelyi tanácskozás (tagértekezlet, a továbbiakban: munkahelyi tanácskozás) választja legfeljebb öt évre. A küldöttek tevékenységüket a munkahelyi tanácskozás állásfoglalásainak megfelelően végzik és arról választóiknak rendszeresen beszámolnak.10 (3) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik: a) az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok által a küldöttgyűlés hatáskörébe utalt tisztségviselők megválasztása, felmentése, visszahívása, elmozdítása, és egyéb felelősségre vonása; 9 A 29/1982. (XII. 27.) ÉVM—PM. rendelet módosította. 10 Az 1982. évi 30. sz. tvr. alapján módosult. b) a közgyűlés határozata alapján megalakítandó vagy a küldöttgyűlés által létrehozott bizottság nem tisztségviselő tagjainak megválasztása, felmentése és visszahívása; c) a kongresszusi küldöttválasztó gyűlésre és a területi szövetség küldöttközgyűlésére küldöttek választása; d) az elnök, elnökhelyettes, továbbá — ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok eltérően nem rendelkeznek — a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók díjazásának megállapítása^ **e) az éves terv, a mérleg és az eredménykimutatás (zárszámadás) megállapítása; f) döntés minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal. (4) A küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként — de legalább évi egy alkalommal — kell összehívni. A küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldötteknek legalább a kétharmada jelen van; egyebekben a küldöttgyűlésre azokat a szabályokat kell alkalmazni, amelyek a közgyűlésre vonatkoznak.11 **(5) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó bármely ügyet — ha az egyes szövetkezeti ágazatokra vonatkozó jogszabályok eltérően nem rendelkeznek — a küldöttgyűlés helyett a soron következő közgyűlés elé lehet terjeszteni. Ltvr. 8. § (1) Küldöttgyűlés nem alakítható, ha a lakásszövetkezetben kétszáznál kevesebb lakás van. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a lakóházak nincsenek összefüggő területen. (2) A küldöttek száma harmincnál kevesebb és százötvennél több nem lehet. **(3) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik — a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével — a) az alapszabály .módosítása, b) az elnök (elnökhelyettes) és más tisztségviselők megválasztása, felmentése, illetőleg visszahívása, c) az elnök (elnökhelyettes) és más tisztségviselők, továbbá a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók díjazási kereteinek a megállapítása, d) az éves költségelőirányzat és eredménykimutatás (zárszámadás) * megállapítása, e) irányelt^k meghatározása a gazdálkodás eredményének felhasználásáról, különösen az építés, illetőleg fenntartás költségeinek viseléséről, továbbá a tagsági viszony alapján végzett munka vagy más személyes közreműködés értékelésének (mérésének, díjazásának) rendszeréről, f) minden olyan egyéb kérdés, amelyet jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal. 11 Az 1982. évi 30. sz. tvr. alapján módosult.